�lmodozni egy m�s vil�gr�l. Magasabban sz�llni mint a mad�r, sz�rnyakkal. Feltal�lni s�lyos betegs�gek ellenszer�t. �lmodni arr�l, hogy soha t�bb� nem lesz�nk egyed�l. �lmodni �gy, hogy merj�k meg is val�s�tani. �lmodni egyed�l, egy�tt, sokat, k�ptelens�get. Ami soha nem fog val�ra v�lni.
Minden ember legal�bb egyszer beleesik abba a hib�ba hogy �lmodozni kezd. De mir�l is pontosan? �s mi�rt is? Hiszen ha mindened megvan m�rt �lmodsz m�gis t�bbr�l?
A hat�rok megsz�nnek egy id� ut�n, �s csak akkor eszm�lsz fel, mikor m�r nem �lsz, csak �lmodsz. �jra �s �jra. Nem sz�m�t m�r semmi, csak az �lmod�s, nem �ltet m�r semmi, csak az a hamis l�t, az �tl�tsz�, magad csin�lta �let. Ott a fejedben.
Megsz�lal egy cseng� valahol a s�t�ts�gben. Felriadsz �s r�j�ssz: m�r nincs �leted. Az �lmodnak �lt�l s k�zben a saj�todat elvesztetted. K�pes leszel fel�llni �s �jra�p�teni a vil�godat?

Abszurd. Lehetetlen. Ilyen soha nem t�rt�nhet meg vele. Lehetetlens�g!
- Mami!!! - kiab�lta de senki nem v�laszolt, nem is v�rta el. Egyed�l volt a vil�gos szob�ban, v�rva a megnyugv�st, ami igen nehezen laz�totta el a megfesz�lt izmait. Lekapcsolta a villanyt, majd �jra fel. Semmi v�ltoz�s. Ez most akkor... azt jelenten�?
- � te fasza �g... fasza! - morogta �nk�ntelen�l, �s m�r a sz�ja el� sem kapott a k�romkod�s miatt. Eg�sz test�n piros, kerek p�tty�k �ktelenkedtek, az �r�letbe kergetve �t ezzel. Er�s �rz�se volt afel�l, hogy ezt a fentiek tervelt�k ki ellene, csak hogy elmaradjon a v�rva v�rt randija azzal a csinos, sz�ke, b�gy�s csajjal. Pedig tetszett neki. F�leg meztelen�l.
Undorodva n�zett a f�rd�szobai t�k�rbe, mely hanyag �szintes�ggel t�kr�zte a ragy�kkal teli, izmos testet.
- Ennek l�ttek... �s m�g az arcomon is! - ny�vogta, kisl�nyokat megsz�gyen�t� hisztivel. M�ly leveg�t vett, de kis id�be sem ker�lt �s �jra l�zasan forgott az agya ki�t ut�n kutatva. Nem meglep� m�don pillanatok alatt feladta, �s b�r fogcsikorgatva, de lemondott a randir�l.
Aranyl� vil�gos sz�ke haja megcsillant, ahogy n�zegette mag�t a t�k�rben s a villany f�nye megvil�g�totta azt. K�k szeme komoran b�mult vissza, �zenve, ez nem a megfelel� nap a csajoz�shoz. Meg volt mag�val el�gedve. Kigy�rt, feszes fels�test, sz�p szem, megfelel� hajsz�n, �s persze s�rmos mosoly. Igazi macs� t�pus, mondhatni. A l�nyok a l�ba el�tt hevernek, minden k�v�ns�g�t lesik, �s b�rmire k�pesek, hogy teljes�ts�k is azt. Mintha � lenne a vil�g legk�v�natosabb kanja, minden n� �lma, megkaparinthatatlan kincs. Felm�rve er�nyeit �s el�nyeit mintha a Bibli�ban tal�lta volna mag�t. � az alma, ami �gy cs�b�tja �v�t, amit nem lehet figyelmen k�v�l hagyni, ami egyszeri, �s p�tolhatatlan. H�t �gy �rezte � mag�t. Egyszerinek, �s p�tolhatatlannak.
El�gedett volt mag�val. Nem is kicsit. Intelligens, frapp�ns, humoros, d�lceg, a n�k mindene. Val�j�ban viszont egoista �s lyukas agy�. B�rgy� mosolyra k�pes, val�di �rz�sekre soha sem lesz. Egy fontos neki az �letben. A n�k. A buliz�s, az iv�s, �s persze a h�rn�v. Ez t�bb mint egy. Innen is �rz�dik hogy m�g sz�molni is alig tudott. B�r ez nem sz�m�tott, a menedzserei mindezt titokban tartott�k, �s a legjobb �r�kat k�rt�k fel, hogy �rj�k meg az �js�gokt�l el�re elk�rt k�rd�seire a v�laszokat – hiszen az mindj�rt milyen felemel�en hat, hogyha �gy besz�l, mint egy igazi �r�. Ak�r verset is szavalt, hab�r az cseppet sem t�nt val�dinak az � sz�j�b�l.
Benjamin k�pes volt a csillagokat is lehazudni az �gr�l. Neki nem volt lehetetlen. Ilyen nem l�tezett sz�m�ra, csak az, amit kicsit nehezebben lehet el�rni, de arra meg ott van a p�nz, ami ugr�lva v�rta hogy elk�ltse. P�nzb�l nem volt hi�ny. T�bb fi�kot is nyitott mag�nak a vil�g �sszes bankj�ban. Vagy legal�bbis azokban, amelyek mertek valamit is fizetni neki, hogy � berakja oda a sz�p kis summ�j�t, amit igaz�b�l a semmittev�ssel kapart �ssze. Mert Benjamin fej�ben mindez �gy futott v�gig, hogy neki az�rt is fizetni kell, hogy berakja a p�nz�t egy bankfi�kba. Sajnos �rtelem nem volt az �tlet�ben, de m�sk�pp b�r�nd�kben kellett volna t�rolnia a milli�it.
Viszont a mai napja... a mai napja t�nkrement. �s lehet a holnap is. �s akkor a holnapi tal�lk�ja is ugrott. Meg a holnaput�ni. Mennyi is van egym�s ut�n? Merthogy Benjamin arra is �gyelt, nehogy egyik napr�l a m�sikra ne tudjon teljes�teni az �gyban, �gy h�romszor egym�s ut�n nem randizik.
Benjamin nem volt j� tervez�. S�t, valami katasztrof�lisan idi�ta tervei miatt d�l �ssze a vil�ggazdas�g. De ez hol �rdekes? A l�nyeg csak egy: m�snap tudjon csajozni!
Halk kopog�s t�rte meg a m�ly cs�ndet, amely alatt � v�gigp�szt�zta �jra a teste minden egyes centim�ter�t. Teh�t himl�. Vagy m�gis mi a fene?
Kopp, kopp. �jabb kopog�sok sorozata, ideges�t� folytonoss�ggal.
- J�v�k! Mi�rt kell minden reggel r�m t�rni az ajt�t? - m�ltatlankodott f�jtatva, ahogy az ajt�j�hoz l�pett. Egy kedves n�i arc fogadta a m�sik oldalt, sz�v alak� d�sszel a kez�ben.
- Boldog sz�let�snapot az �n dr�g�mnak! - sik�totta a l�ny, majd ahogy v�gign�zett a fi�n az �l�nk, der�s mosolya lehervadt, helyette meglep�d�tts�g �s valami �rezhet� f�lelem vette �t a hely�t. - Ez – meg – mi? - tagolta m�lys�gesen undorodva a l�tv�nyt�l.
- Fogalmam sincs! �gy �bredtem! Nem j�ssz be angyalom? - t�rta sz�lesre az ajt�t, b�r semmi �rtelme nem volt. A l�ny – akire pontosan illet az angyalka megnevez�s sz�ke, g�nd�r f�rtjei �s k�k szeme miatt – egy l�p�st h�tr�lt �s megr�zta a fej�t. Nagyot nyelve ny�jtotta �t a hatalmas d�sz m�g�tt megb�jt apr�, vicces pl�sst.
- Ink�bb megyek! Anya mindj�rt h�v! Majd h�vj! - hadarta ahogy csak b�rta majd sarkon fordult �s k�sz�n�s n�lk�l a lift fel� futott.
Mi a... t�nyleg ennyire ronda?
Az ajt� hangosan csap�dott, a pl�ss elef�nt a f�ld�n landolt. Az ideg most jutott el a legmagasabb szintre az agy�ban, v�gk�pp felbor�tva az am�gy is k�nnyen felbor�that� nyugalm�t. A f�rd�szoba ajtaja kiv�g�dott �s hangosan feld�rrent, ahogy neki�tk�z�tt a mellette t�rva-nyitva �ll� ajt�nak. Mintha csak k�t s�lyos k�vet dobtak volna egym�shoz – a hang visszhangzott az eg�sz f�rd�ben. A k�t hatalmas k� sik�tva �rt egym�shoz, f�lve hogy a m�sikban ak�r csak egy apr� karcol�st is ejthet. De az ajt�k m�sok voltak. Koppan�suk ut�n n�m�n hallgattak, mintha mi sem t�rt�nt volna. A leveg� viszont izzott Benjamin d�h�t�l, ami tapinthat�v� �s �rezhet�v� is v�lt egy pillanat alatt. Arca a sz�gyent�l val� t�zben �gett amit�l a p�ttyei egy m�sodperce mintha elt�ntek volna. A piros rusnyas�gok sz�ne elt�nni l�tsz�dott a v�r�s p�rt�l.
Egyet tudott eg�sz biztosan. El kell valahogy t�ntetnie mag�r�l ezeket a pettyeket, m�ghozz� amilyen hamar csak lehet!

***

Az �ra halkan r�zk�dott az �jjeli szekr�nyen arra b�ztatva tulajdonos�t hogy egy j�t csapjon r�, m�g csak az le nem �ll. De nem t�rt�nt semmi, �gy az �ra szomork�san adta f�l p�r perc vibr�l�s ut�n. Hangosan ketyegett tov�bb, amennyire csak b�rt, h�tha k�pes lesz valahogy kiz�kkenteni m�ly �lm�b�l a lust�lkod� fi�t. De ez nem csak lust�lkod�s volt. Az �ra pontosan tudta, hogy ez t�bb ann�l, valami komolyabb, lelki dolog, amihez � nem �rtett, de minden �ldozatra k�pes volt, �s ha tal�n besz�lni tudott volna a fi�val megvigasztalta volna, seg�ts�get ny�jtott volna, �s ami a legfontosabb, tov�bb szolg�lta volna.
De az �ra f�lt. Mert ahogy elt�nt a gazd�j�b�l az �lni akar�s v�gya �gy mer�lt az � eleme is. M�sodpercr�l m�sodpercre, s�rva, hatalmas f�jdalommal a mellkas�ban. M�g sosem �rzett ilyet – persze egy �ra k�ptelen is ilyet �rezni. Hiszen az csak egy �ra, egy m�ty�r, ami mutatja az id�t, �s m�gis t�bb mint egy egyszer� szerkenty�. R��breszt minket milyen gyorsan is fut el�re az id�, el�rhetetlen�l, visszavonhatatlanul. �s az �ra sajn�lta. Sajn�lta, hogy hamarosan k�ptelen lesz ir�nyt mutatni, siettetni, �s tov�bb h�zni a sz�ps�ges �s gy�trelmes pillanatokat.
M�g egyszer, utolj�ra megpr�b�lkozott �s minden erej�t belefektetve rezgett m�g egyet. Azt�n m�ly cs�nd telepedett az eg�sz szob�ra. Halk morg�sra kapta fel a fej�t a dr�ga �ra, �s tal�n fel is l�legezett. Nem k�sett m�g el? Siker�lt v�g�l?
- H�ny �ra? - motyogta alig hallgat�an egy s�t�t haj� fi�, mik�zben a has�r�l a h�t�ra fordult, majd az oldal�ra, hogy megn�zze az id�t.
Er�t vesztve hullott vissza a keze az �gyra, m�lyet s�hajtott �s pr�b�lta eml�keztetni mag�t, mi�rt is kel ma fel, mi�rt is fog kim�szni ebb�l a rohadt hotel szob�b�l, �s mi�rt is fog ki�llni a k�z�ns�g el�. Mag��rt. M�r csak ez mentheti meg. �s b�r sokszor �s hihet�en futott v�gig az agy�n ez a mondat tiszt�ban volt vele hogy igaz�b�l egy garast sem �r. Nem mentheti meg m�r �t semmi sem. Tal�n egy hirtelen j�tt j�kedvbomba ami eg�sz �let�ig kitart – egy j� pszichol�gus mellett persze, aki v�gk�pp semmit nem k�r a kezel�sei�rt.
Szemetesl�d�hoz viszont nem volt hajland� fordulni. �gy maradt a B terv. Felkel, �sszeszedi mag�t, megreggelizik �s mosolyogva l�p ki a zs�folt utc�ra, ahol �js�g�r�k, fot�sok �s rajong�k hada fogja let�madni. �lt valami�rt. Csak az a valami megsz�nni k�sz�lt.

Van hogy az �lmodoz�sod k�zben meghalsz. Egy kis r�szed elporlad, �s a lelked k�ptelen lesz feldolgozni valaha is ezt. K�ptelen vagy fel�llni, �s tov�bbk�zdeni az �lmaid�rt, feladod �ket, m�r soha t�bbet nem hiszel nekik. Pedig az �lmok igazak. Hi�ba is hisz�k az ellenkez�j�t, mindenre k�pesek vagyunk. Az �lmok nem hazudnak. Sosem teszik, csak azt adj�k amit akarunk. �s amit akarunk b�rmi �ron el�rj�k.