- Te komolyan fel akarsz menni? Oda? Fel? De az nagyon magas… - N�ztem fel a tetej�re az Eiffel toronynak, �s elsz�rnyedtem a magass�g�t�l. Szerencs�nkre senki sem j�rt ott, �gy b�tran hisztizhettem Billnek arr�l, hogy �n nem megyek fel.
 - Na, semmis�g az eg�sz. �s gy�ny�r� a kil�t�s fentr�l. - Csod�lkoztam azon, hogy mennyi t�relme van hozz�m, ahhoz k�pest, hogy m�r j� ideje nyafogtam neki arr�l neki, hogy eszem �g�ban sincs kedvem felmenni.
 - Nem baj, nekem itt a szil�rd talajon is megteszi P�rizs. - V�gtam r� azonnal, �s m�r �pp indultam volna vissza, amikor megragadta a kezem, �s h�zott maga ut�n.
 - Ilyenkor senki sem gondolhatja azt r�lad, hogy 23 �ves vagy. - Nevette el mag�t, mik�zben m�g mindig a kezemet fogta, �s h�zott maga ut�n.
Nem sz�ltam t�bbet hozz�, m�g fel nem �rt�nk, b�r akkor sem azonnal, mivel annyira meglepett, hogy sokkal szebb onnan a magass�gb�l a v�ros. A korl�thoz igaz nem mentem, ink�bb csak a l�pcs� k�zel�ben �llva n�ztem v�gig a kivil�g�tott utc�kon. De Bill sem, sz�lt semmit sem. Csak �llt mellettem, nem is a t�jat n�zve, hanem engem.
 - Mi az? - N�ztem r� k�rd� tekintettel, mondjuk a tekintete egy�ltal�n nem zavart, mint mondjuk valaki m�sn�l. Fura volt az is nekem, hogy Mark jobban zavart, mint �.
 - Semmi, csak j� figyelni az arcodon a beismer�st, hogy nekem volt igazam. - mondta egy apr� mosollyal az arc�n, azt�n gyeng�den megl�ktem, amin elnevette mag�t. - Tom aj�nlotta am�gy, hogy hozzalak el, hisz v�gigj�rod miattunk eg�sz Eur�p�t, �s semmit sem l�tsz bel�le.
 - V�gre valami norm�lis �tlet t�le. - Halv�nyan felnevettem, majd k�zelebb mentem a korl�thoz, Bill pedig k�vetett.
 - Igen, az ilyenek ritkas�g sz�mba mennek n�la. - Helyeselt nevetve, amint pedig mell�m �rt mag�hoz h�zott, �n pedig a fejemet a mellkas�ba f�rtam.
Nagyon is kellemes illata volt, �s j�l esett a melegs�ge. M�g jobban belef�rtam a fejem a mellkas�ba, karommal �tkaroltam a derek�t, azt�n behunytam a szemem. Percekig �llhattunk �gy, nekem pedig eszembe sem jutott, hogy elengedjem, helyette felemeltem a fejem, �s r�n�ztem.
 - Am�gy k�sz�n�m. - Suttogtam halkan, eleinte azt hittem nem hallotta meg, de v�g�l csak ennyit mondott r�:
 - Mit is?
 - Hogy elhozt�l, meg eml�keztett�l r�, hogy �regedtem egy �vet. Meg azt is k�sz�n�m, hogy sokkal jobban foglalkozol velem, mint a v�leg�nyem. - A sz�vem hatalmasat ugrott, de nem Mark gondolat�ra, hanem arra, hogy arca k�zelebb ker�lt hozz�m, nekem meg az futott v�gig egy pillanatra az eszembe, hogy megk�ne cs�kolnom. Er�s k�sztet�st �reztem r�, ami meg is lepett.
 - Meginogt�l?
 - El�gg�, de �gy gondoltam, nem foglalkozom ezzel. Nem �rzem �gy, hogy stresszesnek k�ne lennem emiatt. Hisz benne volt a pakliban, hogy megt�rt�nhet. Ha meg igaz�n szeret, akkor elt�ri.
 - Tudod mi ebben az eg�szben a l�nyeg?
 - Mi?
 - Hogy te szereted-e vagy sem.
Csend telepedett k�z�nk. Nem tudtam mit sz�lni az ut�bbi mondat�hoz, de �reztem benne nagyon is az igazs�got. Tudtam, hogy csak az sz�m�t az eg�szben, hogy �n szeretem-e vagy sem. Mert az�rt sz�momra a k�t �ves kapcsolat nem a semmir�l sz�l, de… Szeretem �n egy�ltal�n? Annyira, hogy hozz� is menjek?
 - Minden rendben? - k�rdezte meg agg�d� arccal Bill, �n pedig megr�ztam a fejem, �s a szemembe sz�k� k�nnyeket szabadj�ra engedtem. - Mi a baj?
 - Mi van akkor, ha hozz�megyek Markhoz, akir�l azt hiszem �letem nagy szerelme, azt�n pof�ra esek? Mert f�lek ett�l. �n… �n… azt sem tudom, hogy szeretem-e vagy sem! Egy h�napja vagyok t�le t�vol, � pedig le se szar, pedig �ll�t�lag szeret! �n meg… - Minden bajom kibukott bel�lem, az is, amir�l nem besz�ltem volna Billr�l, de abban a pillanatban mindent elmondtam neki. Mint ahogy eddig mindig.
 - Csss…
Csak ennyit mondott, mik�zben az arca v�szesen k�zel ker�lt az eny�mhez. K�zelebb h�zott mag�hoz, �n pedig er�sen kapaszkodtam a p�l�j�ba. Mindv�gig a szemembe n�zett, �n pedig tudtam, hogy mit szeretne. �s egy�ltal�n nem tiltakoztam ellene, �reztem, hogy nekem is arra van sz�ks�gem, hogy mindenn�l jobban akarom.
Behunytam a szemem, majd � is. Pillanatokon a puha ajkai az eny�mekre tapadtak, s �tadtuk magunkat a pillanat hev�nek - amit egy�ltal�n nem b�ntuk!

***

Mindenn�l jobban akartam. V�gytam az �rint�s�re, arra, hogy �rezzem, de legf�k�ppen azt, hogy biztons�got sug�rozzon. A v�gy pedig t�ltett a j�zan eszemen, �s egy�ltal�n nem b�ntam meg a dolgot, ami megt�rt�nt k�zt�nk. S�t! Tal�n elvette a marad�k eszemet is.
Egy�ltal�n nem b�ntam meg semmit sem. �lveztem minden pillanatot az �jszak�b�l, �s egy�ltal�n nem gondoltam a k�vetkezm�nyekre. Csak �ltem a pillanatnak. Oly annyira, hogy a telefonomat eszem �g�ban sem volt megn�znem, b�r tudtam, hogy William is h�vott m�r, de… Egyszer�en csak j�l esett �sz n�lk�l belev�gni valamibe.
 - Nem is adtam m�g oda az aj�nd�komat… - Homlok�t az eny�mnek t�masztotta, �s olyan k�zel h�zott mag�hoz, amennyire csak tudott.
 - Nem kell. - Szerettem volna megcs�kolni, de � elh�zta a fej�t, �s nemleges v�laszk�nt megr�zta.
 - De oda szeretn�m adni. - Er�sk�d�tt komolya arccal, mintha csak egy �letbev�g� dologr�l lenne sz�, amit � hal�losan komolyan is vett.
 - Na j�, de csak, mert ennyire akarod. - Adtam be a derekam v�g�l, miut�n beismertem, hogy semmi es�lyem sem lenne ellene ebben a „vit�ban”.
 - K�sz�n�m. - Cs�kolt meg l�gyan, azt�n kikelt az �gyb�l, �s megkereste a nadr�gj�t, mindek�zben ott volt az apr� mosoly az arc�n.
Szerettem volna megk�rdezni t�le, hogy m�gis mi a fen�t ad nekem aj�nd�kba, de jobbnak gondoltam nem k�rdez�sk�dni, ink�bb t�relmesen v�rni. Amit nem is kellett sok�ig tennem, mivel hamar megfordult, azt�n le�lt az �gy sz�l�re, �s fel�m ny�jtott egy fekete kisdobozt. Alig l�ttam a s�t�tben, de azt ki tudtam bel�le venni, hogy �kszeres doboz.
 - Boldog Sz�let�snapot Sophie. - Miel�tt odaadta volna az aj�nd�k�t megcs�kolt, de csak r�pke m�sodpercekre, ut�na a kezembe adta a dobozt.
Felkapcsoltam gyorsan az �jjeli szerk�nyen l�v� kisl�mp�t, azt�n nyitottam csak ki a dobozt. Amit pedig benne l�ttam, teljesen meglepett, m�g a szavam is el�llt t�le.
Az a fekete gy�r� volt benne, amit egy h�napja n�zegettem Bill szob�j�ban. Ott volt a s�t�tk�k �kszeres dobozban, arra v�rva, hogy valaki h�zza fel az ujj�ra. Ehhez pedig alig tudtam sz�lni. Meglepett, hogy nekem adja a gy�r�j�t, ami r�ad�sul a kedvence. Mondhatni tolvaj vagyok. Mintha ment�lis er�vel r� tudtam volna venni, hogy adja nekem, �s �gy megfosszam a kedvenc �kszer�t�l.
 - Mit sz�lsz hozz�? - k�rdezte meg egy hatalmas mosollyal az arc�n, �n pedig minden sz� n�lk�l odahajoltam hozz�, �s megcs�koltam. - Akkor ezt vehetem igennek!
 - Term�szetesen. - Mosolyogtam r�, ut�na kih�ztam a gy�r�t a tokb�l �s felh�ztam az ujjamra, pont arra, amelyiken eddig az eljegyz�si gy�r�met hordtam. - K�sz�n�m sz�pen! - K�sz�ntem meg neki halkan, �s hagytam, hogy ajkaink ism�t tal�lkozhassanak.