2009. december. 23. - Szent este el�tt egy nappal... itt z�tyk�l�dve ezen a szar buszon...
Otthon k�ne m�r lennem. Az ismer�s szob�ban a r�gi �nemmel. Egy h�zban a csal�dommal. Mindent magam m�g�tt hagyva m�sodpercekre, percekre, �r�kra, napokra. Ak�r egy �letre is megteszi. Csak mindent magam m�g�tt tudni.
Elegem van m�r mindenb�l. Ebb�l az eg�sz szars�gb�l. Le akarom venni az �lc�t magamr�l, �s azt mutatni m�sok el�tt, ami val�j�ban vagyok. Az igazi szem�lyis�gemet. Nem akarom t�bb� azt a m� mosolyt, azokat a m� nevet�seket. A megj�tszott imidzset el akarom dobni magamt�l. Lemosni azokat a felt�n� sminkeket. Kif�s�lni a hajamat a sok wax-b�l.
Ut�lom m�r magam. T�nyleg. Hogy nem vagyok k�pes nem-et mondani. Meg�lljt parancsolni. Csak megyek tov�bb, egyre jobban szenvedve. Magamt�l.
Megk�ne �llni, �s k�rbe tekinteni. T�nyleg ezt szeretn�m? Tov�bb akarok ez�rt a baroms�g�rt k�zdeni? Feladva mindent, ami igaz�b�l l�nyeges lenne sz�momra? Fel akarom adni azt, amit eddig kaptam az �lett�l, egy olyan dolog�rt, ami tal�n felesleges?
De mi van akkor, ha el�rem v�glegesen a c�lomat, �s nem vesztettem el vele semmit? Semmi olyat, amit nem szerettem volna? Csak egy valamit. M�g pedig a saj�t �nemet.
M�s kezdek lenni. Mondhatni megv�ltozok. De nem m�sok szeme el�tt. Saj�t magamban. Minden m�s lesz sz�momra, csak egy valami nem v�ltozik. A bizonytalans�g, amit �rzek. �reztem. �s �rezni is fogok.
Az �let egy �lca. Ami m�g� elb�jhatunk, amikor megijed�nk valamit�l, esetleg nem akarjuk megmutatni val�s �n�nket. Sz�momra m�gis m�r ez az �lca. Nekem ez az �letem. A megj�tszott �letem. Amit a nap 24 �r�j�ban viselnem kell...
De m�r k�zeledek haza. Ott v�gre az igazi lehetek. A val�di Bill Kaulitz, akit a csal�dj�n k�v�l senki sem ismer. M�g ti sem, akik a blogomat olvass�k. A rajong�im, akik csak akarj�k, hogy megismerjenek engem. De soha nem fogtok...
Eld�nt�ttem v�glegesen a dolgot. Ezt az eg�sz h�lyes�get. M�r, mint a blogra gondolok.
Itt hagyom. Felesleges. Nem akarok megny�lni senkinek sem. Akarom az �lc�t. A nem k�nyszer�ttet �lc�t. Ami mindenkin rajta van.
Csak rajtam nincs...

Megnyomta a k�ld�s gombot remeg� ujjakkal, majd megk�nnyebb�lten fels�hajtott, amikor m�sodpercek m�lva megjelent a blogj�n. V�gign�zett az oldalon, majd becsukta a fekete laptopot. Behunyta a szem�t, �s maga el� k�pzelte a gyerekkori kar�csonyokat. Biztos volt benne, hogy maga m�g�tt hagyta az eg�szet.
�r�kre.