Megr�ztam a fejem, �s er�tlen�l a l�pcs�re rogytam. Arcomat a tenyerembe temettem, �s megr�ztam a fejem. Nem az�rt, mert nem akartam elhinni, amit Silvi mondott. Nem, egy�ltal�n nem az�rt. A saj�t ostobas�gom miatt. K�pes voltam odaadni magam egy olyan sr�cnak, aki csak sz�rakoz�sb�l van velem. Aki…
�jra megr�ztam a fejem. �reztem, hogy mardos� k�nnyek a szemembe sz�knek. Nem tettem ellen�k ink�bb semmit sem, hagytam, hadd t�rjenek maguknak utat. Mivel semmi sem �rdekelt abban a pillanatban. Csak egyed�l szerettem volna lenni. Mag�nyban.
 - �n… sajn�lom, de… - suttogta nagyon halkan. Kez�t a v�llamhoz tette, �s le�lt mell�m a hideg l�pcs�re. - �gy �reztem, el kell mondanom. Tudom, hogy boldog volt�l, �s �n ezt raboltam el t�led hirtelen, de… - Elakadt a hangja. Nem tudta hogyan folytassa tov�bb. B�r nem is v�rtam el t�le.
 - Sokkal jobb �gy, nem? P�r nap alatt kiheverem, �s k�sz. - mondtam �rzelemt�l mentes hangon, majd fel�lltam. - �n most… - N�ztem bar�tn�mre k�nnyes tekintettel. Meg�rt�en b�lintott. - Majd besz�l�nk…
 - Holnap j�v�k. - Csak ennyit mondott.
Apr�t b�lintottam. Nem v�rtam, meg m�g elmegy, hanem bementem a h�zba, ahol egyenesen a szob�mba vettem az ir�nyt. Ler�gtam a cip�t a l�bamr�l, leszedtem a kab�tot magamr�l, �s az �gyra d�ltem. Ott pedig fejemet a p�rn�ba f�rtam, �s hangosan zokogni kezdtem.

���

Nem tudom mennyiszer keresett m�r. Telefonon is, de m�g hozz�nk is elj�tt. Ilyenkor persze nem nyitottam neki ajt�t. Ap�m pedig nem k�rdez�sk�d�tt. L�tta rajtam, hogy ker�l�m Tomot, �gy nem k�rdezett r� mi�rt. Ink�bb mag�ban �r�lt, hogy „�szhez t�rtem”.
S�t�t volt m�r, mikor a telefonom �jra rezegni kezdett az asztalomon. Ideges�tve engem. Felh�vva r� a figyelmemet, hogy vegyem fel. Persze volt egy olyan �rz�sem, hogy Tom h�v, m�gis oda mentem, �s megn�ztem a kijelz�n. Amin meglep� m�don Silvi neve szerepelt. Azonnal felvettem.
 - V�gre! - Hallottam a vonal m�sik v�g�r�l bar�tn�m megk�nnyebb�lt nevet�s�t. Rajtam is csak egy mosoly futott v�gig. - Kital�lom. Tomot ker�l�d, ez�rt vetted fel nekem is sok�ra.
 - Tal�lt s�llyedt. - H�ztam el a sz�mat kelletlen�l, �s le�ltem az �gyam sz�l�re.
 - Sz�val ennyire komoly… - Hangja sejtelmes volt, �s elgondolkod�.
 - Ezalatt mit �rtesz? - k�rdeztem meg t�le �rtetlen�l, mivel nem tudtam, mire gondol az alatt, hogy ennyire komoly.
 - Azt, hogy szerelmes vagy bel�. Menthetetlen�l bed�lt�l Tom Kaulitznak, �s nem fogadtad meg a tan�csomat, hogy ne szeress bele. S�t. Olyannyira beleszerett�l, hogy m�r le is fek�dt�l vele. Ap�dnak is hazudt�l miatta, �s…
 - K�sz�n�m, ennyi b�ven el�g lesz. - v�gtam k�zbe durc�san, nem volt kedvem ahhoz, hogy fejemhez v�gjon mindent, amit elk�vettem.
 - Eva, te j�l beleest�l a csapd�j�ba…
 - Tudom… - Hajtottam le a fejem, �s egy k�nnycsepp gurult v�gig az arcomon.

���

Csendben �ltem mellette. Kezem az �v�n pihent. Tekintetem a f�ldre szegeztem, mivel nem voltam hajland� r�n�zni. Egyenesen undorodtam t�le, �s sz�vem szerint felgyors�tottam volna abban a pillanatban az id�t, hogy hamarabb t�l essek a besz�lget�sen vele. �s hogy ne f�jjon annyira.
 - Mi�rt nem �rt�l r� eddig? - Sz�lalt meg, hangj�ban tele k�v�ncsis�ggal. A tekintet�t is magamon �reztem.
 - Kib�k�ltem Silvivel… - �gy �reztem a legjobbnak, ha ezzel kezdem. Legal�bb magamat is bemeleg�tem a vit�ra, vagy az el�ttem �ll� „szak�t�sra”.
 - Az nagyon j�! - Der�lt fel az arca, �s engem figyelt az ellen�llhatatlan vigyor�val. R�n�ztem, �s magamban azon ing�ztam, hogy vajon t�nyleg �r�l-e ennek, vagy megint hazudik…
 - Mondott valamit, amit most meg szeretn�k veled besz�lni… - H�ztam el a sz�mat, majd egy m�ly leveg�t vettem. Magamban gyorsan �tgondoltam mindent.
 - Mondjad nyugodtan. - Keze biztat�an megszor�totta az eny�met, de hangj�n �reztem, hogy egy pillanatra megremeg.
 - Sokszor eml�tettem m�r neked ezt a fogad�sos dolgot, �s… Silvi elmondta, hogy igaz, �s te… - Nem b�rtam tov�bb mondani. Elcsuklott a hangom, �s a s�s k�nnycseppek a szemembe sz�ktek. - B�ztam benned, �s te…
 - Eva, hadd magyar�zzam meg! - Kezemet elengedte, arcomat pedig az �v� fel� ford�totta, de tekintetemet nem r� szegeztem.
 - Mondd! - Amint lehetett elford�tottam a fejem, �s ink�bb a h�val ellepett j�tsz�teret figyeltem. Ami csendbe burkol�zott akkor.
 - T�nyleg egy fogad�s. Volt. - Hajtotta le a fej�t. Abban a pillanatban a d�h minden �sszes �rzelmemet felv�ltotta, �s sz�vem szerint kikeltem volna magamb�l. M�gis t�rt�ztettem magamon.
 - Mennyi�rt? - k�rdeztem meg halkan, szavakat a fogaim k�z�tt kipr�selve. Vigy�ztam arra, nehogy ordib�ljak vele.
 - 50 eur�, �s egy gyerekmen� a McDonald’s-ban. - A mondat v�g�n halkan felkuncogott, de mivel �n nem reag�ltam r� semmit, csendbe maradt.
 - H�t… rem�lem meg�rte! - csattant ki bel�lem hangosan. Nem terveztem olyan hangosra, b�r valahogy nem b�ntam meg.
 - Nem. Egy�ltal�n nem. Megv�ltozott a v�lem�nyem id�k�zben. Mondhatni lemondtam a fogad�st, �s fizethettem ki h�rom embernek az 50 eur�t �s a men�t. Minden p�nzem r�ment, de szerintem az�rt meg�rte!
 - � persze, meg�rte, mi? Cser�be otthon j�t r�h�ghett�l, ami minden oda adott p�nzed�rt k�rp�tol? H�t igen, az ilyen t�nyleg meg�rte!
 - Nem �rted! �n… �n…
 - Nem �rdekel!
Azzal lesz�lltam a padr�l, �s elindultam a kapu fel�, hogy min�l hamarabb haza �rhessek. Hogy min�l hamarabb a p�rn�mba b�ghessem ki magam, majd a napl�mba �ntsem ki a lelkem. A v�g�n pedig megn�zzek egy horrort, ami elveszi majd minden kedvemet a romantik�t�l.
De tervem romba ment, amikor meghallottam a hangj�t a h�tam m�g�tt. Vagyis ink�bb nem a miatt �lltam meg, hanem az�rt, amit mondott. Ami teljesen led�bbentett:
 - Szeretlek… - Hangja halk volt. Ha h�tra fordultam volna, l�ttam volna az arc�n, hogy milyen neh�z volt neki ezt kimondani. De nem tettem.
 - K�szi, elegem volt m�r a hazugs�gaidb�l! - mondtam neki ridegen, majd siet�s l�ptekkel elmentem.

���

2007. december. 31. - Az �v utols� napja! Mes�s…
Ahhoz k�pest, hogy tegnap vesztem �ssze Tommal - vagy minek is nevezzem m�r ezt… - m�g mindig olyan �rz�sem van, mintha p�r perce t�rt�nt volna az eg�sz. Az, hogy elmondja azt a bizonyos sz�t, �n ridegen mondok neki valamit, majd s�rva hazafutok. Ahogy bel�pek a kellemesen meleg h�zba, �s ap�mhoz b�jok, aki meg�rt�en mag�hoz �lel. Majd p�r perc m�lva elenged, �s k�sz�t nekem egy b�gre forr� csokit. Tiszt�n a fejemben van, �s �gy elevenedik fel bennem, mintha p�r perce t�rt�nt volna.
Persze az �ta k�rd�sek t�mkelege t�lti ki a fejemet, amikre v�laszt nem tal�lok. Mert m�gis mi�rt tenn�m? Mi�rt nem volna j� egyszer az �letem, ebben a szar vil�gban? Mi�rt nem tal�lom a helyemet, vagy egy�ltal�n magamat itt? Vajon mi�rt?
�s tess�k! �jabb megv�laszolatlan k�rd�sek! �jabb dolgok, amik, lefoglal… n�nak. De nem lehet. Id�m sincsen erre, mivel Silvi k�sz�l elr�ncig�lni egy buliba, hogy ott t�ltsem vele a szilvesztert. Nekem meg ehhez semmi kedvem sincs. Csak egy forr� te�t szeretn�k, egy forr� f�rd�t, �s egy megnyugtat� alv�st - ami soha nem fog elj�nni. A tea t�ls�gosan forr� lesz, hogy megigyam. A forr� f�rd�re id�m nem lenne, ap�m kizavarna a f�rd�szob�b�l. A megnyugtat� alv�s… az m�r eleve ki van z�rva! �jszaka aludni sem tudok nyugton…
Igaz, olyan sok mindenr�l �rok most - feleslegesen. �s m�g meg sem k�rdeztem, azt a k�rd�st, ami annyira kik�v�nkozik bel�lem, amire a legjobban szeretn�m a v�laszt.
Vajon hol rontottam el a dolgot?
Ott, hogy nem lettem beteg azon a bizonyos h�ten?
Esetleg megengedtem, hogy a k�zelembe f�rk�zhessen?
Vagy ann�l a pontn�l, amikor a j�tsz�t�ren megcs�kolt, �s jelentette ki nekem, hogy egy p�r vagyunk?
Vagy…
Mindegyik. Apr�nk�nt. Minden dolog hozz� tett ahhoz, hogy elrontsam a dolgot. Ami nem a kapcsolatunkr�l sz�l. Az �n felkavart �letemr�l, amibe egy �j embert fogadtam be. Akit nem hiszem, hogy egy hamar elfogok felejteni. Tal�n soha. Tal�n id�vel igen. De csak egy dolgot tudok - annak ellen�re, hogy akkor � hazudott-e vagy sem-:
�n is szeretem �t.

���

Nem b�rtam sok�ig benn lenni. Hamar kimentem a friss leveg�re, �s ott vettem el� egy sz�l Marlboro Menthol-t. Gyorsan meggy�jtottam, �s �r�mmel tudattam a szervezetemmel, hogy �jra nikotinhoz jutottam. �s csendben is cigiztem volna magamban, amikor l�ttam, hogy valaki k�zeledik fel�m. Majd ahogy egyre k�zelebb j�tt, �szre vettem, hogy Bill az.