A gondolat, hogy a lelkem egy darabj�t elvesz�tettem abban az egy �vben, amire most egy�ltal�n nem eml�kszem f�lelemmel t�lt�tt el. Vissza akartam kapni az �letemet, csak fogalmam sem volt, milyen ir�nyt is vett az �letem.
F�ltem k�rdezni, f�ltem k�rben�zni az utc�n, f�ltem felnyitni a laptopomat, �s a k�peimet n�zegetni. F�ltem a t�k�rbe n�zni, �s elt�n�dni, hogy vajon mi is t�rt�nt velem az elm�lt egy �vben.
De tudtam, hogy nem futhatok a m�ltam el�l, f�leg �gy, hogy m�g egy eml�kem sincs r�la. Ki akartam der�teni, hogy ker�ltem �n egy sz�nh�zba, olcs� kurva �lt�zetbe, mi�rt n�vesztettem meg a hajam, mi�rt van mellettem ennyi ember. De a legfontosabb: Hogyan tal�ltam r� a b�ty�mra?
A k�rh�zb�l kik�sz�lve t�voztam, telenyomtak mindenf�le gy�gyszerrel, aminek a fele sem haszn�lt. A fejemen m�g mindig ott vir�tott az a feh�r g�zdarab, ami mag�ra vonta az emberek figyelm�t, �gy nem engem l�ttak, hanem azt a fene k�t�st. Ez m�g jobban felh�zott.
Azt�n egy nap, mikor a doktorok �gy l�tt�k, t�l depresszi�s er�ket k�ld�k m�s betegek fel�, �gy d�nt�ttek, jobb lesz nekem kint. �n ebben persze annyira nem voltam biztos. De sajnos kipateroltak, mennem kellett, m�g csak a k�ny�rg�semet sem hallott�k meg, mosolyogtak, miszerint m�r nem lesz bajom. Persze, k�nny� nekik!
Aznap Franz megk�rdezte, hogy hazaakarok-e menni. � a t�nyleges otthonomra gondolt, m�g �n az � h�z�ra. B�lintottam, mire k�z�lte, hogy akkor vesz rep�l�jegyet, �s ha �gy �rzem, indulhatok, akkor menjek. A s�padt arcom ink�bb m�r a halottak k�z� illett be.
Tiszt�ztuk, hogy nem akarok hazamenni, �n hozz� akarok menni. Tudni a m�ltam minden kis apr� titk�t, amit csak �n ismerhetek. �s amit tal�n m�r sosem fogok tudni.
Franz h�za emeletes volt, meglep�en t�gas. M�g a k�rh�zban, az unalmas perceimben elk�pzeltem hol lakhat, de ezt egy�ltal�n nem kalkul�ltam bele.
Meleg barna falak, z�ld n�v�nyek, f�nyk�pek sorozata a kandall�n, a polcokon, k�nyvek t�mkelege, h�rom hatalmas b�rkanap�, melyek k�z�tt b�rfotelek ter�ltek el, a falakon festm�nyek �s…
- Azt m�g te csin�ltad. Nem kis meglepet�s volt – mosolygott, m�g �n v�gigh�ztam a falra ragasztott pap�ron. Take a smile ~ T�pj egy mosolyt �llt rajta, az �n k�z�r�sommal, �s valamilyen furfangos m�don, a lap alj�n l�v� kis cetliket t�nyleg le lehetett t�pni, ak�r a telefonsz�mokat egy hirdet�s alatt.
- J� tudni, hogy m�g k�pes vagyok ennyire t�relmes lenni – n�ztem v�gig az �t apr� mosolyon, ami fogh�jasan b�multak r�m vissza. N�gy darabot m�r let�ptek, �gy valamivel szebben mutatott, mintha mind a kilenc a hely�n lenne. Legal�bbis nem tudtam elk�pzelni, hogy �rt�kesebb l�tv�nyt ny�jtana.
- Hova lett bel�le n�gy darab? – fordultam Franz fel�, aki habozott, majd megvonta a v�ll�t.
- J� k�rd�s. �n is let�ptem egyet, Chris is, meg te is, meg…
- Ki az a Chris? – v�gtam k�zbe, mire elmosolyodott.
- �, itt! – mutatott egy k�zeli fot�ra az asztalon, amin egy s�t�tbarna haj� l�ny vigyorgott teli pof�val bele a kamer�ba. Felvettem a k�pet, �s bel�m ny�lalt a f�jdalom. Ez a n� t�l sz�p, hogy igazi legyen!
Hatalmas, Cupido ajkai, kerek szemei, keskeny �lla, t�k�letes orra, �s t�k�letes homloka volt. Addig szor�tottam a k�pkeretet, m�g elfeh�redtek az ujjaim, �s Franz kiszedte a kezeim k�z�l.
- Azt hiszem m�ra ennyi el�g is volt – mondta kedvesen, �s h�tulr�l megtolt, felfel� az emeletre.
- Hova megy�nk? – k�rdeztem, �s h�tra pillantottam a k�pre, ahonnan a l�ny m�g mindig a t�k�letes �s csillog�an feh�r fogsor�t vir�totta. Hogy a fene!
- A szob�dba, m�lt ny�ron is megh�ztad magad a fi�k el�l – cs�szott ki a sz�j�n, mire megfordultam, hogy szembe ker�ljek vele. Hangtalanul farkasszemet n�zt�nk, � nyert, �n meg sz�mon k�rtem t�le, kiket �rt a fi�k alatt.
- Mondd! – sz�ltam r� �t�dj�re, de csak �jra megr�zta a fej�t.
- Majd idej�ben. T�nyleg, Ash, nem k�ne �gy er�ltetned – h�zta el a sz�j�t, mire �k�llel belevertem a v�ll�ba. Nem gondolkoztam, egyszer�en csak tettem, amit bel�lr�l s�gott egy hang. Franz felszisszent, �s el�mulva pislogott r�m.
- Mi van?
- Mi�ta ismerlek �lland�an versz. Valami beugrott?
- Nem, de mit gondolsz, ha tov�bb verlek, eml�kezni fogok valamire? – mosolyodtam el, majd megint fel�lt�ttem a hal�los arckifejez�semet, amit pontosan a csap�s el�tt vettem fel.
- Nem pr�b�ln�m ki, f�lek t�led – r�zta meg a fej�t, �s tov�bb tolt, eg�szen a l�pcs� tetej�ig, ahol befordultunk balra, �s a m�sodik ajt�n szinte bel�k�tt.
- A szob�d! – mutatott sz�t, �n pedig k�rbepillantottam. Posterek l�gtak a falakon, a legt�bb ebb�l valami sorozat gagyi k�pe, amit val�sz�n�leg �n igen sokra tarthattam. Felt�nt, hogy n�h�ny rajzolt k�p is helyet kapott az �gyam feletti falon. Egyre pontosan eml�keztem, m�g tizenhat �vesen rajzoltam, az egyik bar�tn�mn�l, �s k�t fi�t �br�zolt, akik szinte elolvadt arccal simulnak egym�shoz a k�jt�l.
Az �gyam mellett nem messze egy �r�asztal, amin egy ok�d�k sz�n� laptop hevert. Az �gy pontosan az ajt� melletti faln�l volt, j� p�r m�terrel od�bb igaz, �s tot�lisan feleslegesnek tal�ltam ezt a hatalmas t�vols�got. Az �ggyal szemben a plazma TV foglalt helyet, mellette pedig egy �jabb csukott ajt� rejtegetett valamit.
- Hadd tal�ljam, ki! F�rd�? – intettem a fejemmel az ajt� fel�, mire Franz b�lintott.
- Ha �gy le-
- Lenne �t�s�d a lott�n? – szak�tott f�lbe, �n pedig r�m�lve b�r, de b�lintottam. Franz arc�n egy sz�les vigyor jelent meg, amit�l m�g ink�bb meg�llt bennem az �t�, �s ell�ptem mell�le. Biztos, ami biztos, tartsuk meg azt a h�rom m�ter t�vols�got!
- Felhozom a cuccod – mondta, majd kiviharzott a szob�b�l, t�kegyed�l hagyva engem. Elm�l�zva s�t�ltam az �gyhoz, le�ltem a sz�l�re, majd az asztalhoz s�t�ltam. A narancss�rga, s�rga, z�ld, lila, feh�r, v�r�s, cikl�men �s k�k sz�nekben ragyog� laptop tetej�n v�gigh�ztam az ujjam, �s valami fura �rz�s kapott el. Ez az eny�m!
Az asztal feletti falon egy s�t�t k�p ter�lt el. K�t arc volt rajta, egym�shoz k�zel, szemt�l szemben, �s tal�n mosolyogtak is, az orruk �ssze�rt, �s…
- Te j� �g! – r�gtam arr�bb a sz�ket, hogy k�zelebbr�l is megn�zzem. Az egyik szerepl� a k�pen �n voltam! De… De… De…
- Itt van minden – rontott be Franz, �s ledobta a kofferokat az �gyra. �n m�g mindig megig�zve b�multam a k�pet, �s m�g �pp l�ttam, hogy Franz �tugorja az �gyat, �s a f�ldre r�nt mag�val.
A csontjaim d�bbenve �rtek f�ldet, �s valami hatalmas s�ly nehezedett r�m. Franz.
- Ugye tudod, hogy m�r k�s�? – ny�gtem leveg� ut�n kapkodva, mivel az egyik karja pontosan a bord�imat nyomta, �gy f�l� volt, hogy megfulladok.
- Pics�ba – k�pte az �ltalam oly kedvelt szitoksz�t, �s �tg�rd�lt rajtam. Nagy leveg�t vettem, ahogy a mellkason szabadj�ratot kapott, �s mind a k�t t�d�mbe be�ramolhatott az oxig�n.
Szinte mindenem f�jt, ahogy fel�ltem. Ez egy j� dolog volt, mivel m�r nem csak a fejf�j�somra tudtam koncentr�lni, hanem arra is, hogy a nyakam akkor�t reccsent, mik�zben lenyomott Franz a f�ldre, hogy nem tudtam rendesen baloldalra n�zni, ahol az �n dr�ga kis b�ty�k�m �lt, h�t�t az �gy oldal�nak t�masztva.
Mell� cs�sztam, mindenf�lek�ppen a bal oldal�ra, hogy ha jobboldalra tekintek, ne kelljen sik�tanom a k�nt�l.
- Elmondod? – k�rdeztem halkan, de r� se n�ztem. Nem akartam �jra a r�z�s fej�t l�tni.
- Nem akarom. Nem az�rt, mert f�ltelek. Hanem mert nem az �n feladatom. Majd � elmondja – sim�tott v�gig az arcomon, �n pedig a v�ll�ra hajtottam a fejem.
- Mikor mondja el? – k�v�ncsiskodtam tov�bb, �s hallottam meg persze �reztem, ahogy egy nagyot s�hajt. Egy �jabb k�rd�s, amire nem sz�vesen v�laszolt.
- Ash, ne akarj mindent azonnal elkapni. Hidd el, jobban tenn�d, ha fokozatosan szoktatn�d az agyad, �s terheln�d a lelked, mert �gy…
- Nem mindegy, hogy egym�s ut�n �rik s�lyos s�r�l�sek a lelkemet, vagy egyszerre kapom meg? – n�ztem r� veszeked�sre k�szen, viszont az arcizmai elgyeng�ltek, �s r�j�ttem, hogy �t sokkal jobban felzaklatja ez az eg�sz helyzet, mint engem.
- Ha szembe j�nne az utc�n, fel sem ismern�d. Engem sem ismern�l fel, senkit sem, akit az utols� egy �vben ismert�l meg. Nem akarom �t sem kitenni annak, amin �n megyek kereszt�l. Belen�zek a szemedbe �s nem l�tok m�st, csak a f�lelmet, �s a zavarodotts�got. R�gen, nem is olyan r�gen, ha belen�ztem a vigyorodat l�ttam. �s hogy ismersz, a ves�mbe is belel�tt�l. Most meg kisz�m�thatatlan lettem, �s te is az lett�l. Nem tudom, hogy � is meg�rdemli-e ezt. Azt l�tni a szemedben, hogy egy idegennek tartasz.
Sokkolt. Ok�, t�bb volt, mint sokk.
- Nem �n vagyok a hib�s – ny�gtem alig hallgat�an, �s elvettem a fejem a v�ll�r�l, �s b�r rohadtul f�jt, de balra n�ztem, hogy ne l�sson. M�g nem voltam k�sz erre a nagy lelkiz�sre.
- Nem is ezt akartam k�z�lni – ford�totta meg az arcom, hogy a szemembe n�zhessen – Csak azt, hogy ez most egy nagyon kem�ny �s szar helyzet, �s lehet nem k�ne most m�sokat belekeverni ebbe, m�g meg nem szokod a dolgot.
- Megszokni? – �multam el, �s el�nt�tt a d�h – Hogy lehet ezt megszokni? M�gis hogy szokjam meg, hogy egy rohadt eml�kem sincs az elm�lt egy �vb�l?! Sz�z vagyok m�g egy�ltal�n?
Franz megremegett, �s behunyta a szem�t.
- A nemi �letedbe sosem b�jtam bele, �gyhogy most is kimaradn�k bel�le. Ezt a k�rd�st vele kell majd megvitatnod.
- J� – b�lintottam – H�vd ide. Most. Megvitatom vele, csak h�vd ide.
- Nem – mutatta fel a mutat�ujj�t fenyeget�en.
- De, igen! H�vd ide!
- Nem.
- El akarsz szak�tani a bar�tomt�l? – k�rdeztem emelt hangon, �s tudatosult bennem, hogy igaz�b�l m�g csak szerelmes sem vagyok senkibe.
- Ash…
- Ashlee! – ripakodtam r�, mire megk�sz�r�lte a tork�t.
- Ashlee, jobb lenne, ha most led�ln�l. Biztos f�j a fejed.
- Ja, f�j, mert a saj�t b�ty�m visszatart az eml�keimt�l! Neked nem f�jna?! – kiab�ltam, �s kezdtem �rezni az ereimben sz�guldoz� idegess�get. Wouw, nem is olyan rossz!
- Nem veszekszem err�l tov�bb – �llt fel, �s az ajt�hoz s�t�lt – Nem fogom ideh�vni, nem fog elj�nni. Pihenj, egy�l, igy�l, zuhanyozz le, n�zz TV-t, nekem mindegy, de most sz�llj le err�l a t�m�r�l! – mondta ellenkez�st nem t�r� hangon, �s szinte megremegett az eg�sz h�z, ahogy becsapta maga m�g�tt az ajt�t.
A fejf�j�som pedig abban a pillanatban fel�lm�lta az �sszes f�jdalmamat.

A f�rd� is ugyanolyan t�gas volt, mint az eg�sz h�z. Meleg s�rga sz�n� csempe, feh�ren csillog� k�d, �s zuhanyf�lke, �s t�l s�rg�n vil�g�t� villanyk�rt�k.
A t�k�rbe n�ztem, majd a remeg� ujjaimra.
- Hajj – ny�gtem keservesen, �s az oll� ut�n ny�ltam. El sem tudtam volna k�pzelni, hogy ha egyszer megn� a hajam j� hossz�ra, majd saj�t k�zzel vetek neki v�get.
El�reszedtem az �ssze hajamat, �s el�l kezdtem. Nyissz, nyissz, nyissz. A gy�ny�r� sz�ke tincsek egym�s ut�n hulltak a f�ldre, �n pedig kezdtem belej�nni. Innen is, meg m�g innen is, meg h�tulr�l, meg el�l egy kis frufru, k�t oldalt kicsit r�videbbre, majd egy kis fokozatoss�got bele �s…
- Ash, bocsi, hogy… – nyitott be Franz, de meg�llt a mondat k�zep�n, ahogy v�gign�zett rajtam, majd a f�ldre pillantott. Az ajt� tov�bb nyit�dott, �s egy zsenge, cs�csmagas, fekete haj�, k�cos, �rtetlen fej� sr�c jelent meg mellette. Elmosolyodott �s k�zben az �j hajamat p�szt�zva mondta:
- Kir�ly, m�r majdnem egyezik a hajunk!

Ki a t�k�m ez?!