N�ha a legrosszabb pillanatok sz�m�tanak a legviccesebbnek is egyben. Ha p�ld�ul a legjobb bar�tn�d kuty�ja lepisili a cip�d. Hi�ba zs�rt�l�dsz, te is tudod, hogy ez m�r r�hejes.
De vannak azok a rossz pillanatok, amik els�re viccesek, de a k�vetkez� m�sodpercben az eg�sz �leted romba d�l miatta.
J�tsszuk el, hogy csak vicc volt! Egy borzalmas vicc, amit nem �lsz t�l.

Igaz�b�l mindig is tudtam, hogy �szoszt�sn�l Tom nem kicsit lemaradt a sorban m�g�ttem. � �gy �rezte, erre nincs sz�ks�ge, �gy ink�bb megv�rt az ajt�ban. Rendes volt t�le, nem? M�r akkor is t�l sokra tartotta mag�t.
Ma m�r annyira nem vicces. F�leg, hogy annyi esze sincs, hogy a saj�t otthon�ban ne r�gjon be! A sz�leink el�tt! Persze nem gyerek m�r, azt tesz, amit csak akar. �n �pp csak a miatt r�gom t�vig a k�rmeimet, hogy �gy elfecsegi a mi k�z�s kis mocskos titkunkat.
A nagyobb g�z akkor j�tt, mikor az eg�sz csal�d ler�szegedett – kiv�ve engem. Azt hiszem, �n vagyok az egyetlen �rtelmes ember, aki a h�zban van. �s a h�z k�rny�k�n is, megmerem kock�ztatni.
Ahogy egyre t�bb alkohol fogyott, egyre s�t�tebb lett, �s mire feln�zt�nk az �gre a grill mell�l m�r a csillagokat l�ttuk. Mindenki – m�g Tom is – gy�ny�rk�d�tt benne, igaz addig, am�g ki nem �llt a nyaka, �s nem kellett h�nynia. Ilyenkor j�n az, hogy mindenki nyers szavakkal csak az igazat akarja a k�r�l�tte l�v� embereknek elmondani. Hi�ba bizonygattam, hogy nem sz�ks�gem tudnom minden fontos dologr�l, nem hagytak b�k�n. Emellett pedig egyszerre �t f�le pi�t dugtak az orrom al�, hogy h�zzam meg, de addig nem vehetem el a sz�m el�l, m�g valami is van az alj�n.
- Nyusziiiiii – cs�cs�r�tett Tom, �n pedig a k�zelben l�v� asztalra tettem az �veget.
- Vagy ink�bb megfontolt? – v�gott k�zbe anya, akinek az arc�n k�t piros cs�k jelent meg a t�l sok alkoholfogyaszt�s miatt.
Egyed�l m�r csak abban rem�nykedtem, hogy semmi nem fog t�rt�nni ezen az est�n m�r. A k�vetkez� pillanatokban, mik�zben kibesz�lt�k a mag�n�letemet, el�g barb�r m�don felboncolva a lelki �gyeimet is mell� v�ve, pr�b�ltam �ket beterelni a h�zba, miszerint k�s�re j�r, aludjunk m�r, az istenit! De hajthatatlanok voltak. T�l j� kedv�k volt. Ha tudt�k volna, hogy az �n gyomrom meg pingpong labda m�ret�re r�ndult �ssze, ak�rh�nyszor Tom kinyitotta a sz�j�t. Gondoltam arra is, hogy megfogom a grabanc�n�l �s beviszem a szob�j�ba. De tartottam att�l, hogy megsz�lal, �s valami olyasmi j�n ki a sz�j�n, hogy: Bill, tegnap persze nem akartad. �gy begerjedt�l? vagy esetleg: H�t rendben, de te leszel alul, �des!
Nem �ln�m t�l, ha elj�rna a sz�ja.
- Bill, kicsim, mi�rt nem laz�tasz te is egy kicsit? – k�rdezte anya, �s el�rehajolt a sz�kben, majd egy pillanat m�lva a mellette �l� Gordon fel� d�lt, aki mivel �gy szint az �t�s mellett voksolt �pphogy elkapta any�t, de m�g �gy is a f�ld�n �lt f�lig. Nem szeretn�m elmagyar�zni a p�zt, jobb lett volna, ha nem is l�tn�m. �s ha Tom sem l�tn�.
- Vajon k�t pasinak is k�nny� lenne �gy?
Persze Tom mindig Tom, �gy a legink�bb a hangos hozz�sz�l�saival tud le�getni, esetleg felideges�teni. Itt most az els� van a tr�non.
Anya �s apa kit�gult szemekkel b�mult r�, majd r�m. Anya arc�ra ki�lt a f�lelem, a zavarts�g �s az aggodalom kevert v�lfaja, �n pedig pr�b�ltam egy mosolyt csalni az arcomra.
- Tom, mekkora buzi vagy! – veregettem meg a v�ll�t, �s cs�ny�n n�ztem r�. Egyszerre nevett�nk fel, igaz � t�nyleg viccesnek tal�lta, amit mondtam. �n csak menteni akartam a helyzetet. Menteni az �let�nket, amit anya �s nagy val�sz�n�s�ggel apa is kiirtott volna, ha r�j�nnek, hogy az �des dr�ga kisfi�k t�nyleg ki akarja pr�b�lni eme kellemesnek nem t�n� pozit�r�t.
Szerencs�re meg�sztam tov�bbi Tom hozz�sz�l�sok n�lk�l az est�t, egy �r�val k�s�bb pedig v�gre mindenki megtal�lta a hely�t.
�gy is k�s� hajnal volt, de p�r �r�val k�s�bb, mikor a nap els� f�nysugarait ny�jt�ztatta, arra �bredtem, hogy Tom �ll az �gyam mellett. Kinyitottam a szemem �s kev�sen m�lt, hogy nem ord�tottam el magam.
- Mi van? – k�rdeztem suttogva, de min�l t�bb nem akarlak itt l�tni sz�nt belevittem.
V�lasz helyett megr�zta a fej�t, �s befek�dt mell�m. K�zelebbr�l megpillantva l�ttam, hogy az arca gy�r�tt, �s olyan, mint a mosott szar. Egy�ltal�n nem festett s�rmosan, sem szexisen, �s m�g b�d�s volt a sz�ja is.
- Ne, Tom! Ha any��k megtudj�k, hogy itt aludt�l tuti r�j�nnek mindenre!
J� er�sen eltoltam magamt�l az �gy sz�l�re, csak hogy majd’ leessen. De megkapaszkodott, �s visszanyomott. Hi�ba, sokkal er�sebb, mint �n.
- Majd azt mondom, hogy r�m�lmom volt, f�ltem, �s te, mint j� testv�r, hagytad, hogy veled aludjak. Ne agg�dj m�r annyit Bill, �gy csak magadnak �rtasz.
Nem, egy�ltal�n nem gy�z�tt meg. �tl�tsz� egy sz�veg. Tom, meg az, hogy csak �gy a r�m�lma miatt mell�m b�jjon. M�g mindig azt hiszi, hogy any��k hat�vesnek kezelik? Lehet, hogy a kisfiuk maradunk, de nem h�ly�k.
- Maradhatsz, ha m�g reggeli el�tt �tm�szol a szob�dba, lehet�leg �gy, hogy senki se l�sson meg! K�l�nben v�ged! – fenyeget�sk�pp m�g a mutat�ujjamat is felmutattam, �s nagyon d�h�sen n�ztem. Nem t�l sok aratott sikerrel. Tom arc�n egy b�rgy� mosoly jelent meg.
- Igenis, anyuci! – b�lintott, beb�jt a paplan al� �s mag�hoz h�zott.
Hogy kifejezzem nemtetsz�semet, h�tat ford�tottam neki. Nem baj, �gy is �t�lelt a cs�p�mn�l �s �reztem a lehelet�t a tark�mon. Kir�zott a hideg, �s nem tudtam t�le aludni. Zavart �s egyszerre j�l is esett.
Mivel megmozdulni sem tudtam igaz�n, �s Tom m�r aludt, ide-oda raktam a p�rn�t a fejem alatt, h�tha m�k�dik. Semmi. Ny�g�s lettem, �s ideges. Aludni akartam, de persze Tomnak musz�j volt megint bezavarnia.
A nap m�r teljesen bes�t�tt a szob�mba, amikor m�g mindig fent voltam. M�g utolj�ra megigaz�tottam a p�rn�t, majd a paplant is, mivel f�ztam egy picit, mikor h�tulr�l egy ideges ’tch’ hang hallatsz�dott.
- Mi�rt nem b�rsz egy helyben maradni? Nem fognak r�j�nni semmire. Nyugodj m�r meg.
Tom volt. Mik�zben besz�lt �reztem a meleg leveg�t a tark�mon, majd a nyakamon is. Azt�n, hogy megcs�kolja a tark�mat, �s lentebb, a keze pedig a hasamr�l a nadr�gon cs�cspontj�ra cs�szott. Hatalmasat nyeltem, �s teljes testemben megmerevedtem. Valami m�s is megmerevedett. Basszus.

Ez t�rt�nt eddig. �n m�g mindig itt fekszek, Tom m�g mindig h�zza az agyam – �s azt hiszem m�st is akar h�zni majd. K�ny�r�gni fogok, hogy ne tegye. Nem teheti meg. Nem akarom. �s hazudok. Akarom.

Id�vel, ha visszatekintesz, r�j�ssz, hogy t�ls�gosan felm�retezted a viccet. Nem viccet csin�lt�l bel�le, pedig a rejtett mosolyg�s m�g megmaradt benne. Ha m�r leesett az a hatalmas k� a sz�vedr�l, mindent m�sk�pp fogsz l�tni.
�s �rezni is.