Mennem kell, mennem kell, mennem kell, egyed�l kell hagynom t�ged.
 De mindig tudd, mindig tudd, mindig tudd, hogy mennyire szeretlek.
Viszl�t, barna szemek.
Viszl�t, szerelmem.

Halk szuszog�s t�ri meg ritmusosan a csendet.
�r�k �ta fent vagyok, �s hallgatom Tom l�gz�s�t. Lesz�gezn�m, semmi nem t�rt�nt! M�g. �gy �rtem… Sehogy sem tudom, hogy �rtem. Egyszer�en csak itt van mellettem, alszik, n�ma, �s h�l�t adok az �gnek, hogy most nem j�r a sz�ja. Ha jobban megn�zz�k, aranyos, mikor alszik. Nem, ink�bb m�gsem.
Nyugodt, �s csak ez sz�m�t. Most nincs, ami felkavarhatna bel�lr�l. Se engem, se �t. Semmi nincs, m�gsem �rzem magam �resnek. �gy �rzem… T�k�letes minden. De tudom, hogy nem fog �r�kk� tartani. Nem fogom �r�kk� t�k�letesnek l�tni ezt az �letet. Ezt a vil�got. De nem �rdekel. A l�nyeg, hogy most minden olyan, amilyennek k�pzeltem. Tommal mellettem. A karj�val a mellkasomon. �s a b�re illat�val.
�s amit teszek, az a hetekkel ezel�tti �nemet elriasztan�. Ha megl�tn�m magam, ahogy egy �gyban fekszek Tommal, aki t�l k�zel fekszik hozz�m, szinte �ssze�r minden�nk, �s ennek tetej�be m�g magamt�l meg is cs�kolom… Azt hiszem, sik�tva futn�k ki a vil�gb�l.
Tom morgol�dva megmoccan, de m�g nem nyitja ki a szemeit. �sszevonja a szem�ld�keit, a mellkasomon nyugv� kez�vel a szemeihez kap, �s megd�rzs�li. �s�t egy hatalmasat, ny�jt�zkodik egy keveset, �s v�gre r�m pillant.
Elmosolyodik, de nem sz�lal meg. Azt hiszem, nem akarja t�nkretenni ezt a pillanatot. Mert b�r a testv�rem egy egoista �llat, aki mindig hangoztatja, hogy � csak dugni szereti a l�nyokat, igenis tartalmaz n�mi mell�kanyagot a lelk�ben: �rzelmeket.
Behunyom a szemem egy percre, �s r�j�v�k, hogy �lmos vagyok. Kif�rasztott Tom. Nem, nem �gy. A n�z�se f�rasztott ki. �r�k �ta csak �t b�multam, m�g a napot is l�ttam felkelni. K�r, hogy � nem �bredt fel, �s nem n�zhett�k v�gig egy�tt. Akkor aludni nem tudtam, most fenn maradni.
Mikor �rzem, hogy m�sodpercek k�rd�se, �s hangosan horkolok, Tom puha ajkai az eny�mre tapadnak �s egy �desk�s �z� cs�kot lehel r�. A sz�vem nyomban a torkomba ugrik �s hevesen ver, val�sz�n�leg rohamra k�sz�l. Sz�vrohamra. Elrohan a sz�vem a fen�be, csak mert megcs�koltak. Na j�, a testv�rem cs�kolt meg. De ez is csak egy ugyanolyan cs�k, mint a t�bbi.
Mi�rt nem b�rok hazudni magamnak?
Mondan�m, hogy: Bill, gyer�nk, told el! El�g er�s vagy hozz�, hogy rendre utas�tsd! De ez badars�g. Ha hozz�m �r reflexb�l lehunyom a szemem �s az eg�sz testemet �tj�r� bizserg�s az �sszes energi�t kiveszi bel�lem. Megmozdulni sem b�rok olyankor. Nem hogy eltolni magamt�l.
�s persze ott van az, hogy: Ez undor�t�! Ne tedd t�bb�! Csak tov�bb rontasz a helyzeten, �s a saj�t lelkiismereted is romland� lesz ez �ltal! Hagyd ott, mondd meg neki, hogy ez �gy nem fog m�k�dni! � is meg fogja �rteni! Csak meg kell neki mutatnod, hogy nem akarod �t!
De ez sem igaz. Min�l t�bbsz�r cs�kol meg, ann�l t�bbet akarok. Ann�l t�bbsz�r akarom �jra �s �jra, hogy mag�hoz szor�tson.
Lassan elv�lik az ajka az eny�mt�l �s b�dults�gt�l k�dbeborult aggyal alig fogom fel, hogy �jra megcs�kol. Remegek eg�sz testemben, �s a fels�j�be kapaszkodom, amivel szorosabban magamhoz h�zom. Apr�t harap az ajkamba, �s a nyelve utat t�r a sz�mba. �s b�r sz�gyellem, de egy halk ny�g�s t�r fel a torkomb�l, ahogy a nyelve v�gigsim�t az �n nyelvemen.
Hallom az �gy nyikorg�s�t, ahogy Tom r�m fekszik, �s �rzem, ahogy sz�tnyitja a l�baimat. Azt is �rzem, hogy tolakod�bb �s akar�dz�bb lett. �s �rzem, hogy ez m�r t�l megy a hat�ron.
Ahogy kapaszkodom a mellkas�ba �s a p�l�j�ba is egyszerre, eltolom magamt�l. Elford�tom az arcom, hogy ne l�ssa a k�t hatalmas, v�r�sen izz� foltot. M�g egy utols�t harap a sz�mba, majd zavartan pislog r�m.
Mindketten ugyan�gy kapkodunk leveg� ut�n, �s ugyan�gy remeg�nk. �rzem, ahogy rajtam fekszik, hogy nem csak nekem volt sok ez �gy, n�h�nyadik alkalomra. �s az igazat megvallva, m�g ink�bb nehezemre esik visszafogni magam, hogy ne l�pjem t�l a saj�t hat�romat, mialatt �rzem, hogy � is felizgult.
Pillanatok m�lva Tom n�m�n d�l le mell�m, �n elengedem a p�l�j�t, de a keze a kezem ut�n kap, �s �sszekulcsolja az ujjainkat. Egy megk�nnyebb�lt s�haj sz�kik ki bel�lem, �s Tomra n�zek. � pedig r�m.
Elmosolyodom, hogy �rezze, semmi baj. �s hogy sajn�lom, de �n m�g k�ptelen lenn�k r�.
- J�l �rzed magad? – k�rdezi a szexis rekedt hangj�n, �n pedig alig tudom visszafogni magam. Legsz�vesebben megcs�koln�m. V�rjunk! Mi vagy ki �ll�t meg ebben? V�g�l is azt teszek, amit akarok.
V�laszad�sk�nt b�lintok egyet, majd felk�ny�k�l�k �s megcs�kolom. Csak �gy. Spont�n, mert j�l esik. Mert megtehetem. �s � sem �ll�t meg, nem akarja, hogy abbahagyjam. Minden rendben van.


A csal�di �sszej�vetelekben az a legjobb, hogy tal�lkozhatok azokkal, akiket szeretek, sok id� ut�n. Ha l�thatom a sz�leimet, a r�gi h�zunkat, �s a r�gi szob�mat, valahogy mindig megnyugszom. �s eml�keztetem magamat arra, honnan is j�v�k. Ez abban is seg�t, hogy ne sz�lljak el, tudjam, hol a helyem, ne legyek nagyk�p�. Nem �gy, mint Tom.
Szerinte ki�rdemelt�k �s megk�zd�tt�nk a h�rn�v�rt, ez�rt egy kis eg�szs�gtelen egoizmuss�g igaz�n megengedhet� nek�nk. Ha pedig ahhoz van kedv�nk, hogy f�lmeztelen�l v�gigs�t�ljunk az utc�n, akkor abban senki sem �ll�that meg minket. Vagyis ink�bb �t. Meg Georgot. Mi Gustavval tart�zkodn�nk ett�l a cs�nytev�st�l.
- Jobb lenne, ha any��knak egy sz�t sem sz�ln�nk… arr�l.
Tom r�m sand�t, �n pedig n�m�n b�lintok. B�r a gondolat, hogy titkol�zunk a sz�leink el�tt, kicsit meggy�t�r. De nem akarom, hogy agyv�rz�st kapjanak. J� lesz �gy. Egy�bk�nt sem szeretn�k b�szk�lkedni vele.
- Maradjon a mi titkunk –mondom Tomnak, aki egyb�l elvigyorodik.
- A mi kis mocskos titkunk! – v�gignyal az ajkain, �n pedig akaratomon k�v�l elmosolyodom rajta. Azt hiszem ez�rt is szeretem Tomot ennyire. K�pes megnevettetni, �gy igaz�n.

Viszl�t, viszl�t, viszl�t.
Nem tudom elrejteni, nem tudom elrejteni, nem tudom elrejteni, ami elj�tt.
Mennem kell, mennem kell, mennem kell, egyed�l kell hagynom t�ged.
 De mindig tudd, mindig tudd, mindig tudd, hogy mennyire szeretlek. Mennyire szeretlek.
Viszl�t, barna szemek.
Viszl�t, szerelmem.
Viszl�t, naps�t�s.
 Vigy�zz magadra!