K�cos, fekete haj, v�kony szemek, piros cs�kos arc, leg�rb�lt sz�j. �jra tal�lkozni �nmagammal alig p�r �ra alv�s ut�n el�g megr�z�. A p�rn�t�l absztrakt vonalak m�lyedtek a b�r�mbe, amik t�zpirosan �gnek, �s percek m�lva sem hajland�ak felsz�v�dni. Pedig pont nem vagyok t�relmes hangulatomban. �s hamarosan ki kell l�pnem az utc�ra. Ha addigra sem m�lnak el, holnap tuti biztos lej�n valami irgalmatlanul idi�ta cikk, hogy korb�csolom magam �s emiatt vannak a cs�kok az arcomon. Vagy csak annyira nagy lett a pof�m, hogy stri�k jelentkeznek rajta. Pocs�k napnak n�zek el�be…

- Bill, figyelsz te r�m?!
Tom �rdes hangja valahonnan messzir�l cseng. Nem �csi, egy szavadat sem hallottam.
- Hm?
- Mit hmm?!
- Hogyhogy mit hmm?
- Ne h�zz fel!
- Nem �llt sz�nd�komban…
Tom szemei v�szj�sl�an megvillannak, ez�rt ink�bb beh�zom f�lem-farkam.
T�l nagy csend telepedik r�nk, amit�l m�g ink�bb tartok. Tom el�re b�mul, �sszefont karokkal, meredeken n�z el�re, mint aki leveg�nek n�z. Vagy csak pr�b�l.
- Ne haragudj. Nem figyeltem.
A szavaim nem hatj�k meg. Nem tudom eld�nteni, hogy most nem hallotta, vagy egyszer�en az agya volt k�ptelen felfogni. Nagy neh�zs�gek ut�n v�gre r�m pillant.
Megsz�lal, k�rdez valamit, a hangja gyeng�d, szinte �rzem, ahogy simogat. �, ez az, ez hi�nyzik m�r oly r�g �ta.
- Mi t�rt�nt? Mi�rt vagy ilyen sz�tesett mostan�ban? – n�z egy ideig, de nem v�rja meg, hogy v�laszoljak, pedig m�r nyitom a sz�mat a v�delmi besz�d�rt. Helyette folytatja – Mindenki furcs�llja a viselked�sedet. Befordult�l, alig besz�lsz. Ez nem az �n testv�rem.
Ok�, igaz. Most erre mit mondjak? Hogy: Tom, �tl�tod az eg�sz helyzetet, minek k�rdezel akkor? Befordultam. Nem besz�lek. Vagy alig. �s ez az ember, aki �pp ott �l, ahol �n, az nem �n vagyok.
- Minden rendben. Majd t�ljutok rajta.
Fel�llok, elindulok, de Tom tov�bb zaklat. � is fel�ll, ut�nam bandukol, m�g �n h�tra nem fordulok. � megtorpan, �n k�zelebb l�pek, egym�s szem�be n�z�nk, �s elpirulok. � csak vigyorog, mint az �rd�g. H�t ez�rt ut�llak �n ilyenkor t�ged.
- Az a bajod, hogy m�ltkor nem akartam? Azt hittem, azon m�r t�l vagyunk. Nem egyszer k�rp�toltalak �rte.
Tom n�ha fel�r t�bb milli� idi�t�val a kerek vil�gon. Idegesen szor�tom �ssze a fogaimat �s behunyom a szemem. Hogy ker�l az most ide?!
- Nem Tom, nem az�rt vagyok ilyen. �s �r�ln�k, ha nem hozn�d fel nekem t�bb� azt az est�t.
Most az �n szemeim villannak meg, de ez egy kicsit sem hat Tomra. Halkan felnevet – ami n�la el�g ritka – �s v�gignyalja az als� ajk�t. M�g a hideg is kir�z. Hogy lehet valaki ekkora…
- Rendben. Viszont a t�bbit nem kellett r�d er�ltetnem. Igen k�szs�ges volt�l.
El�g neh�z le�rni, hogy mi zajlik le az emberben, amikor ideges, �s hi�ba figyelmezteti a k�r�l�tte �l�ket, hogy most az egyszer legyenek sz�vesek befogni a sz�jukat, vagy k�l�nben robban a bomba. Neh�z. Remeg a gyomrom, v�rben forognak a szemeim �s csak szitoksz�k cs�sznak ki a sz�mon. Igaz�b�l �sszef�gg�, �rtelmes mondatokat olyankor nem is tudok alkotni. Csak t�mondatok: kuss, nem �rdekel, hagyj�l, fasz, nagy n�ha m�g a legcs�ny�bb dolgokat is k�pes vagyok kiejteni. Ilyenkor j�n az �rihari, meg a ne n�zz r�m, ne sz�lj hozz�m. Ut�lom. Ut�lom, hogy ilyen ideges vagyok. �s ut�lom, hogy olyanokkal ordib�lok, akik a legfontosabbak sz�momra.