5.r�sz

  2010.08.12. 18:26

Eg�sz �letemben naiv voltam. Hittem abban, hogy mindenki lehet j�, kedves, val�di. Hittem, hogy akikben megb�zok, sosem hazudn�nak nekem. Persze voltak pillanatok, mikor a legm�lyebb nyomorba tiportak ezek az emberek. M�gis fel�lltam, �sszeszedtem magam, m�g ha oly sok id�be is telt. De vannak percek, �r�k, napok, s�t t�bb �vtized is eltelhet ak�r, mire az ember r�d�bben, hogy t�ved, hossz� ideje t�ved�sben �l, hazugs�gban. A fel�bred�s pedig olyan mintha �pp �lomba zuhann�l – egy r�m�lomba, ami sosem akar v�get �rni.
- Hogy viseli? – k�rdezte suttogva, ahogy egy�tt n�zt�k az alv� Suzie-t.
- Ha nem alszik, akkor b�g. Ha nem b�g, akkor alszik. Azt hiszem t�l lesz rajta. Legal�bbis rem�lem. Sok�ig tartott ez a kapcsolata, Frank volt a Nagy � sz�m�ra… �sszet�rt.
- De az�rt ugye m�g neked is szabad egy kicsit relax�lni? – b�jt a f�lemhez egy apr� puszit adva.
- Hmm… tal�n ennyi �tvirrasztott �jszaka ut�n engem is megillet – nyomta egy puszit a nyak�ra �s hagytam, hogy elh�zzon valahova nagyon messzire.
Reggel – m�g miel�tt felkelt volna a nap – a telefonom cs�rg�se �bresztett fel. �s nem csak engem. Bill morogva szor�totta a fej�re a p�rn�t, hogy kiz�rja az ideges�t� pittyeg�st. Neh�zkesen, t�bb csetl�s-botl�s ut�n v�g�l eljutottam az asztalig, amin a mobilom �ssze-vissza p�rg�tt.
- Igen? – ny�sz�r�gtem �s m�g magam is meglep�dtem milyen rekedt a hangom.
- Le tudn�l j�nni? – k�rdezte Suzie motyogva. El sem b�rtam hinni, hogy felh�vott a f�ldszintr�l. R�ad�sul hajnalok hajnal�n!
- Fontos? – n�zett r�m Bill, a szeme alig volt nyitva.
- Rem�lem igen, vagy kap a h�gom a fej�re.
- Helyettem is adj neki egyet.
- Meg a skizofr�n �n�nk helyett is… - m�sztam vissza az �gyhoz a papucsom ut�n kutatva.
- M�sik oldalon… - t�j�koztatott Bill �s l�ttam, ahogy eleresztett egy mosolyt.
- Meg sem merem k�rdezni, mi�rt…
Lent Suzie a konyh�ban toporgott, k�t b�gre forr� itallal. Az illatb�l �t�lve kaka� lehetett – k�stolni viszont nem mertem. A h�gom borzalmas �teleket �s italokat kotyvaszt.
- Suzie… kivert az �gy? – �ltem le a pult el�, megt�masztva a fejemet, nehogy elaludjak.
- Azt hiszem, meg�rtettem mit kell tennem. M�r vagy egy �r�ja fent vagyok. Egyszer�en csak �gy kipattantak a szemeim! Olyan hirtelen j�tt a felismer�s, hogy el sem hiszem val�ban az �n �tletem!
- Megijesztesz…
- Frank igaz�b�l szeret. Csak meg akar leck�ztetni. Biztos vagyok benne!
- �n pedig abban, hogy meg�r�lt�l… - h�ztam el a sz�mat. Nagyon nem tetszett, amit mondott, �s �rtelme sem volt.
- Igaz�b�l sosem csalt meg. Csak elhitette velem, hogy szenvedjek, hogy r�j�jjek, mekkora m�zlista voltam, hogy egy ilyen sr�cot kaptam. �rted m�r?
- �rtem �n. Az �sszes agysejted elpusztult abban a szob�ban. M�gis mi a fen�t akarsz most csin�lni?
- H�t… - harapott bel az als� ajk�ba. Rossz jel ez Suzie-n�l. – Ismerek egy l�nyt, akit megcsalt a bar�tja, vagyis csak azt hitte, �s h�t… � is �gy der�tette ki a dolgot…
- Ha arra gondolok, amire te, akkor felejtsd el!
- M�g csak nem is tudod, �n mire gondolok! – vit�zott hevesen, �n pedig t�relmesen v�rtam, m�g lenyugszik – Csak szeretn�m megtudni, hogy t�nyleg megcsalt-e vagy sem. Ekkora b�n ez?
- Att�l f�gg, pontosan mi a terved.
- �gysem �lln�l mellettem… Hagyjuk, majd egyed�l megoldom.
- Ne m�r, Suzie! A n�v�red vagyok. Hallgatlak!
- �gyis h�lyes�gnek fogod tartani… - fonta �ssze a k�t karj�t a mellkasa el�tt. Durc�san elfordult, �n meg h�l�t adtam az �gnek, hogy nem l�tja saj�t mag�t k�v�lr�l.
- J�, benne vagyok, b�rmi is legyen az!
- Igen? – n�zett r�m meglepve. Tal�n t�l k�szs�ges voltam.
- Igen. Csak mondd m�r!
- Rendben.

***

- �n nem hiszem, hogy ez t�nyleg olyan szuper �tlet lenne… - motyogtam f�lve att�l, hogy a h�gomnak az utols� cs�pp esze is elsziv�rgott a hely�r�l.
- �gy akarsz seg�teni? – n�zett r�m szomor�an, a napokig tart� s�r�st�l v�r�s szem�vel.
- Na j�l van, menj�nk. – tettem fel a napszem�vegemet. Halkan l�pkedt�nk a kavicsos �ton, a l�bam pedig v�szjelz�st adott a magassark�ban. – Messze vagyunk m�g?
- Nem. Pont itt. – �llt meg hirtelen Suzie az ajk�t harapd�lva. Len�zett a f�ldre �s a kezeivel igazgatni kezdte a haj�t, a ruh�j�t, minden�t, amit el�rt.
- Biztos vagy benne, hugi? – k�rdeztem kedvesen, megsimogatva az arc�t. Ahogy r�m n�zett �jabb k�nnycseppek csillogtak a szem�ben. Keser�des pillanat volt. Majd b�lintott, �s benyitott.
A k�v�lr�l rideg h�z bel�lr�l m�g ridegebb. De ahogy bel�ptem mintha a m�lt �vsz�zadban tal�ltam volna magam. �r�g�p volt k�t nagy asztalon, semmi sz�m�t�g�p, r�gi t�rcs�s telefon a falon f�ggve, r�gi r�di�, fekete-feh�r dobozos TV. El�multam. Ez egy detekt�v iroda?
- J� napot! Seg�thetek? – �llt fel vel�nk szemben a n� az asztal�n�l. Alacsony volt, vag�ny ruh�kban, t�bb sz�nre festett hajjal. � lenne az a h�res detekt�v? Melyik viccben tal�ltam magam?
- J� napot! Velem besz�lt tegnap d�lel�tt. – �lt le a n� asztala el�tt l�v� egyik sz�kre Suzie, engem pedig mag�val h�zott. Szabad kezemmel er�sen tartottam a napszem�veget, nehogy lecs�sszon.
- Igen, eml�kszem. Maga lenne az �gyf�l? – fordult fel�m a n�, mire hat�rozott m�don felugrottam a sz�kb�l a r�m�lett�l.
- �n lenn�k… � a n�v�rem, elk�s�rt.
- Oh. H�t akkor foglaljon helyet, k�rem! – n�zett r�m kedvesen, �s a t�rdeim is kezdt�k feladni a harcot. – Pontosan mi t�rt�nt? Mib�l gondolja, hogy sz�ks�ges lenne az �n k�zrem�k�d�sem? Csak �gy �rzi, hogy valami baj van, vagy val�s�gos jelek is erre utalnak?
- Ha az val�s�gos jel, hogy a h�gom megl�gyult, akkor igen, val�ban sz�ks�g van valakire. De az ink�bb egy elmeorvos lenne, nem egy detekt�v… - feleltem a k�rd�sekre, b�r egy�ltal�n nem nekem sz�ltak, �s nem is r�m n�zett mik�zben feltette �ket.
- Annie, ezt te nem �rtheted! – t�rt ki a h�gom, ahogy a s�r�sa is �jra. M�lyet s�hajtottam �s elengedtem magam.
- J�l meggondolta? Hatalmas t�r�st jelenthet ez egy kapcsolatban. A f�rfiak nehezen t�rik el, hogy a szerelm�k bizalmatlanok.
- Mi… Mi m�r szak�tottunk… - h�pp�gte a h�gom, a detekt�v csaj szeme meg elkerekedett. Sz�n tiszt�n l�ttam, hogy � meg h�pogni kezdett. Egy�tt vett�nk �jabb m�ly leveg�t, de �n csukva tartottam a sz�mat.
- Akkor nem l�tom �rtelm�t, hogy nyomozgassunk a fi� ut�n, kiv�ve, ha valami nagyon fontosat titkol maga el�tt. �gy �rzi, �gy van?
- �n �gy �rzem egyszer�en csak meg�r�lt a h�gom. Maga hogy �rzi? – n�ztem r� a n�re, aki r�m mosolygott.
- Szerintem hagyjunk k�ne, hogy a h�ga lenyugodjon, �s tiszta fejjel �tgondolja �jra.
- Itt nincs mit �tgondolni! – kiab�lta a h�gom, megt�rve a kedves csendet, �s elr�gva az utols� rem�nysugarat, miszerint m�g ez a detekt�v n�cike is mellettem �ll.
- Akkor l�ssuk csak. K�rn�m a fi� nev�t, ahol lakik, milyen sz�rakoz�helyekre j�r, hol dolgozik, a bar�tai nev�t, ill. el�rhet�s�g�t, mindent.
- Hogy… Hogy mi? – szeppent meg a h�gom. Diadalittasan felnevettem magamban.
- Szerintem ezt akkor most t�r�lhetj�k is. Suzie, nem szeretn�l haza menni?
- Ennyi minden kell? – n�zett t�gra ny�lt szemekkel a h�gom, engem kiz�rva.
- Igen. Javaslom, most menjen haza, �s j�l gondolja �t m�g egyszer ezt a d�nt�st. Ha rosszul alszik t�le, akkor m�g nehezebb lesz az �n sz�m�ra.
Megnyugodva s�hajtottam fel. Majd �jra g�rcsbe r�ndult a gyomrom.
- Ne haragudjon, hogy �nre gondoltam el�sz�r. – mosolygott r�m a csaj – Csak a nagy szem�vege megt�vesztett. �nnek nincs valamilyen probl�m�ja? Megfontoltabbnak t�nik, mint a h�ga.
- �, nem, nem k�sz�n�m! – mondtam hevesen, mire felh�zta az egyik szem�ld�k�t. – T�k�letesen �lek a kapcsolatomban, �pp az esk�v�nkre k�sz�l�nk, �s nem �rzem �gy, hogy megcsalna, vagy hazudna nekem ak�rmiben is.
- Az�rt csak tegye el a n�vjegyk�rty�mat – tolta hozz�m a kis cetlit. Illetlennek �reztem, ha nem fogadnom el, �gy h�t fog h�zva elraktam a t�sk�mban. Viszont eld�nt�ttem magamban, hogy mihelyst el�g messzire megy�nk innen az egyik kuk�ban fog landolni ez a kis k�rtya.

***

Egy hangulatos kis k�v�z�ban �ld�g�ltem a h�gommal, aki m�r kezdett t�llend�lni a hatalmas b�nat�n, b�r a csokis fagyit m�g mindig tonnasz�mra t�mte mag�ba.
- �s ez? – mutattam neki az �js�gban felfedezett ruh�t. Elh�zta a sz�j�t majd megr�zta a fej�t.
- Nem �ll j�l neked ennyi csipke.
- Nem? – dobbant nagyot a sz�vem. F�jdalmas volt hallani.
- Nem. Ink�bb valami letisztultabb fazon k�ne neked. Semmi csipke, semmi t�ll, semmi ribancos. Egyszer� feh�r, selyem, vagy szat�n. Habos se legyen, mert att�l meg �n h�nyn�m el magam. Ne legyen t�l nagy a szoknya r�sze, mert az meg k�v�r�t. P�ntost vagy p�nt n�lk�lit szeretn�l? – n�zett r�m �n pedig egy kukkant sem b�rtam kiny�gni. � lenne az �n h�gom? Napokkal ezel�tt m�g csak a b�g�sre �s a sir�nkoz�sra volt k�pes. Kinyitja �gy a sz�j�t, hogy �rtelmes besz�d folyik ki bel�le!
- �gy hi�nyozt�l! – �leltem magamhoz hirtelen, er�sen, mire csak h�tba veregetett.
- Ok�, te is, b�r m�r egy ideje itt �l�nk. Ja �s megfojtasz! – ny�gte, �n pedig elengedtem. J� volt �jra l�tni a r�gi Suzie-t, b�r ez m�g semmi volt a val�di �nj�hez k�pest.
- Olyan j�, hogy v�gre nem a mocsaradban sajn�ltatod magad. K�t h�ttel az esk�v� el�tt…
- K�szi, rendes vagy.
- Szeretlek.
- �n is. B�r ezt a t�r�tort�t igaz�n fizethetn�d nekem. – falta be az utols� darabokat a vill�val.
  - Neked b�rmit, h�gi!