-Biztos j�l vagy? Holt s�padt vagy. Jobb lenne, ha m�gis kih�vn�k egy ment�t! – kapott a telefonja ut�n, mire feleszm�ltem hogy most kell k�zbel�pnem.
-J�l vagyok! – fogtam meg a kez�t remegve – A kocsim… az viszont nincs j�l! Mi�rt nem miatta agg�dsz? – mosolyodtam el, szertefoszolva ezzel a m�lyebb r�ncokat a homlok�n.
-Mert nekem te vagy a fontos, nem pedig a kocsid…
B�r a csomagtart� puha belsej�n �ltem, m�g �gy is f�ltem, hogy kisz�d�l�k a szemeit�l. A sz�vem k�tszer nagyobbat dobbant, �s m�r-m�r kiugrani akart. Len�ztem a f�ldre, �s nyugalmat er�ltettem magamra, miel�tt m�g k�s� lett volna.
-Hazaviszlek. Ilyen �llapotban nem vezethetsz.
-Igen… azt hiszem ebben egyet�rt�nk.
B�lintottam, b�r minden er�m elp�rolgott, ahogy a f�nak nekicsap�dtam. Val�j�ban m�r nem is eml�keztem r�, hogyan is t�rt�nt. A cica kirohant az �ttestre, elr�ntottam a korm�nyt azt�n… minden s�t�t.
-Sz�val hol is laksz?
Hol lakok? Basszus! Ink�bb kivel lakok!
-Nincs kedvem hazamenni! – �lltam fel �t k�vetve a kocsija fel�
-Tess�k? – pr�szk�lte meglepetten
-Mi�rt nem viszel magadhoz?
-�n… nagyon sz�vesen, de holnap kor�n reggel el kell mennem a v�rosb�l…
-Mi�rt?
-Hidd el, unalmas mel� �gy, �s am�gy sem akarlak ezzel f�rasztani!
-Hova m�sz?
-Mi ez a sok k�rd�st? – �llt meg egy m�sodpercre
-�n… ne haragudj. N�zd el, most hajtottam neki egy kocsinak, �s nincs kedvem egyed�l hazamenni, hogy r�m�lmaim legyenek…
Nem akartam hazamenni. �s amit �n akarok, azt el is �rem.
K�nnyes szemekkel n�ztem r�, majd a f�ldre, v�rva a reakci�j�ra.
-Ok�, igazad van… t�nyleg borzalmas �rz�s lehet most… m�g j� hogy �n tudom hol lakok! – nevetett fel, kinyitva a kocsija ajtaj�t.
-�s az eny�m?
-Nyugi, m�r sz�ltam Tomnak, � pedig idej�n �s elviteti!
-K�szi. – ny�gtem �sszeszorult torokkal. Tom. Akkor � is otthon lesz. Mekkora bakl�v�st k�vettem el �jb�l! Tudtam, hogy rossz sz�mot t�rcs�zok! Sebastiant kellett volna h�vnom! Hogy m�szok most ki ebb�l a g�d�rb�l?
-Lisa? Biztos ne h�vjak ment�t? – guggolt mellettem minden mozdulatomat �rgus szemekkel figyelve.
-Nem, csak elgondolkodtam… mehet�nk?
-Igen, persze!
Az ajt� becsuk�dott, �n bek�t�ttem magam, Bill besz�llt, ugyan�gy tett, �s b�r pontosan a h�zam mellett hajtott el meg sem mukkantam. M�g csak r� sem mertem n�zni.

***

Tal�n j�sn�nek is mehetn�k. �gy volt, ahogy el�re l�ttam. Este leveg� ut�n kapkodva �bredtem. Forgol�dtam, �s k�nyelmetlennek tal�ltam az �gyat. Eml�kezetem pedig rem�ltem hogy nem csal, �s Bill �gya pont kiel�g�ti az �n k�v�ns�gaimat.
Kinyitottam a vend�gszoba ajtaj�t, �s a s�t�tben tapogat�zva eljutottam Bill szob�j�ig.
Kopogni nem voltam hajland�, meg akartam lepni, hogy ezzel se tudjon visszautas�tani a szob�mba.
B�r tudtam hogy milyen l�tv�ny fog v�rni, egy pillanatra megszeppentem, �s a d�bbenett�l leveg�t sem b�rtam venni.
Az ajt� halkan csuk�dott m�g�ttem, �n pedig az �gyhoz l�ptem. Nem akartam felriasztani, csak mell� b�jni, �s j�t aludni.
-Lisa? – kapta fel a fej�t
-Egyed�l nem megy… - suttogtam vissza bociszemeket meresztve. Felemelte a takar�j�t, �s b�r s�t�t volt, a j�l l�that� kaj�n mosolya ott incselkedett az arc�n, a f�l�ig �rve.