Az utols� est�t t�lt�tt�k egy�tt. Mindketten tiszt�ban voltunk vele, hogy tal�n csak h�tv�genk�nt fogjuk egym�st l�tni. Izgatottan �lltam az ajt� el�tt, d�rzs�lve a tenyeremet a fog csikargat� hideg miatt.
Ahogy k�zeledett sz�les mosoly �lt ki az arc�ra, amit�l szinte egyb�l melegem lett.
-Szia! – suttogta egy cs�k keret�n. Egy pillanatra mag�hoz kapott, m�g egy cs�k�rt, majd lassan elengedett. Nem hagytam, hogy azonnal els�t�ljon, szorosan magamhoz h�ztam, �s �lveztem, hogy felmeleg�t a teste. A keze a lapock�mat simogatta, �s egy puszit nyomott a fejemre.
-Menj�nk! – s�rgettem lefele a l�pcs�n.
A gyalogl�sb�l fut�s lett, ahogy a h�z fel� k�zeledt�nk. A z�r �gy t�nt �pp durciz�s kedv�ben volt, �s mindenf�lek�ppen meg akart minket akad�lyozni, a fel�l, hogy bejussunk.
Bent a kinti hideghez k�pest igazi ny�ri forr�s�g v�rt minket. Miel�tt teljesen k�rben�zhettem volna megtorpantam, ahogy a v�rt s�t�ts�g helyett sejtelmes f�ny kavalk�dban �szott az eg�sz szoba.
-Meglepet�s! – suttogta a f�lembe h�tulr�l �tkarolva.
Tudtam, mire k�sz�l, �s nem akartam ellenkezni. Tetszett a gondolat, �s csak arra �sszpontos�tottam, hogy ne rontsak bele a terv�be. Megford�tott a cs�p�mn�l, �n pedig elvesztem a szemeiben.
-Szeretlek… - suttogta �jra meg �jra �s �jra a f�lembe valahova h�tr�lva. Behunyt szemmel kapaszkodtam bel�, m�g meg nem �reztem az �gy sz�l�t a l�bsz�ramn�l.

***

-Hova… hova lett? – kutatott tov�bb idegesen a t�sk�j�ban.
-Mit keresel? – ny�lt be a p�l�ja al� a raszt�nak Zyta.
-Volt m�g vagy h�rom darab �vszerem… bakker fogadni mern�k, hogy Bill vitte el!
-Nyugi m�r, van n�lam is!
-Ez most komoly? – Tom elk�pedve n�zett h�tra a l�nyra, aki csak megcs�kolta.
-Szerinted vicceln�k ilyennel?
Zyta tapint�sait�l Tom elvesztette az esz�t, �s m�r az sem �rdekelte, hogy t�nyleg van-e a l�nyn�l �vszer vagy sem. Fel�ltette az �gyra, � maga pedig ott t�rdelt el�tte.
A ruh�kat elt�ntett�k az �gy al�, csak hogy az este tov�bbi r�sz�ben egyikk�j�knek se kelljen azzal foglalkozni.
-V�rj csak! Ha Bill vitte el, akkor… �k is kettesben vannak, gondolj csak bele!
Zyta-n ahogy v�gigfutott a gondolat egy cseppnyi irigys�get �rzett. A t�bor kezdete �ta odavolt Bill�l-t, most pedig Lisa van vele, r�ad�sul kettesben, �s lehet m�r r�g meztelen�l.
-Eg�szs�g�kre! De nek�nk is van m�g egy elint�zni val� dolgunk! – vigyorgott kaj�nul a raszta, h�trad�ntve Zyta-t az �gyon.

***

V�gig n�zte az arcomat, mosolygott, cs�kolt �s simogatott. M�r arra sem eml�kszem, hogy ker�lt el� �s honnan az �vszer, de ahogy felh�zta, m�g egyszer megk�rdezte, hogy val�ban akarom-e. Meger�s�tettem, hogy m�g soha m�st nem akartam ennyire.
Nem v�rtam el t�l sokat az est�t�l, de m�gis fel�lm�lt mindent. Tal�n mert t�nyleg akartam, �s mert azzal t�rt�nt meg el�sz�r akit szerettem.
Lihegve d�lt le mell�m, �s m�g az sem sz�m�tott, hogy �n igaz�b�l semmit sem �reztem. Ott volt mellettem, �s akkor csak ez sz�m�tott.

***

-Gyer�nk m�r! A fen�be is! – szitkoz�dtam, ahogy a csomagjaimat pr�b�ltam kituszkolni az ajt�n.
-Seg�tsek?
-Im�dlak! – n�ztem r� megk�nnyebb�lve. A saj�t cuccai mellett az eny�met is vitte, eg�szen anya kocsij�ig.
-Lisa! Kicsim! – omlott anya azonnal a v�llamra. �reztem hogy s�r, �s szinte �sszet�rte a bord�imat, ahogy �lelt.
-Nem haltam meg, �s nincs semmi bajom! – toltam el gyeng�den magamt�l, hogy v�gre Billt is bemutathassam – Egy�bk�nt… anya � itt Bill! Bill � itt az any�m!
-J� reggelt! – ny�jtotta a kez�t Bill anya viszont meg sem moccant.
-Lisa, kicsim… � a bar�tod? – n�zett r�m kikerekedett szemekkel. Billre n�ztem, aki l�that�an k�nosnak �rezte a szitu�ci�t.
-Igen, de nem lakik olyan messze t�lem! �s suli id�szakban is tudunk majd egy�tt lenni. Esk� j�l fogok tanulni!
-Lisa, kicsim! Mi visszak�lt�z�nk Amerik�ba ap�dhoz!