-Lisa! Lisa? Hall�! Van itt valaki? – nyitott be Zyta �s az �gy�ra csuklott a f�radts�gt�l. A szeme egyre nehezebb� v�lt, nagyokat pislogott, pr�b�lt m�g �bren maradni, de elnyomta az �lom. �lm�ban megint az igazgat�n� apr� fah�z�ban tartotta Tomot, nehogy az elessen, �s �gy j�rjon, mint Bill. Megint a tork�ban dobogott a sz�ve, remegett eg�sz test�ben, �s azt k�v�nta, b�rcsak v�ge lenne m�r, �s hazamehetnek v�gre.
Kapkodva vette a leveg�t, teljesen elny�lt az �gyon, de nem tudott �jra elaludni. Kintr�l mad�rcsicserg�s lepte el az eg�sz szob�t, visszhangozva. Behunyta a szem�t, visszaeml�kezett az els� Tommal t�lt�tt est�j�re, �s az el�tte lej�tsz�d� hisztit, amit Lisa el�tt lev�gott. Sz�gyellte mag�t de j�t is nevetett mag�ban, tudta, hogy r�hejes volt, amit mondott, amit tett, de nem b�nta meg.
Halkan rezegni kezdett a zseb�ben a telefonja. A r�vidke dallamot �jra �s �jra v�gighallgatta, mik�zben �lvezte, hogyan fic�nkol a kez�ben a mobilja.
-Igen? – b�gta bele �rz�kien, a v�rt hat�s pedig nem maradt el.
-Hol vagy? – csapott le a raszta egyb�l
-Szerinted? Az �gyamban… - minden �rz�ke ki�lesedett �s hallotta a kagyl� m�sik v�g�n Tom vigyorg�s�t.
-�n is… mi lenne, ha mo…
-Kij�zanodt�l m�r? – v�gott a szav�ba. Mindent odaadott volna, ha egy�tt lehetne Tommal, de a tegnap este ut�n sokkal jobban kell vigy�zniuk.
-Szerinted akkor ilyen nyugodtan besz�ln�k?
-Tom! T�led b�rmi kitelik!