-Minek vagy m�g itt? Menj el!
A v�rz� orr�t fogta, a sz�j�b�l is v�rt k�p�tt ki, �s rem�ltem, hogy ez az eg�sz csak egy rossz, rossz �lom.
-Nem! – ellenkeztem, mire kit�pte a kez�t az eny�mb�l, �s fel�llt mag�t�l. P�r m�sodperc m�lva behunyta a szem�t, �s sz�d�lve esett r� az �gyra.
-Na m�r csak ez�rt sem hagylak itt! – er�sk�dtem, mire integetni kezdett a kez�vel jelz�s k�ppen, hogy h�zzak m�r ki a szob�b�l. – Rohadt g�r�ny vagy, de nem hagylak itt v�rz� orral �s sz�jjal!
-A dr�gal�tos Alberted �sszevert! – �lt fel hirtelen. A hangja elnyomott volt, ahogy az orr�t fogta.
-K�rjek bocs�natot? Te m�szt�l r�m! Albert a bar�tom, nan� hogy �sszever, ha egyszer�en megcs�kolsz!
-Te is akartad, ne tereld magadr�l is a gyan�t! Els�nek is akartad! A seggemet fogtad!
R�hejes volt, ahogy ott veszekedt�nk, �s egym�sra kent�k a m�sik hib�j�t. Igaza volt, akartam.
-J�, rendben, �n is akartam. Most jobb?
-Nem! Baszottul nem jobb! Menj el, t�nyleg!
-Direkt vagy ilyen bunk�?
-Megmondom �n, ki a bunk�! Albert! Komolyan nem veszed �szre, hogy b�nik veled?
-Oh, mert te tudod, hogy b�nik velem, �s nagyon sajn�lsz �rte, mi?
-Dehogy! Francnak sincs kedve belesz�lni a ti hatalmas, l�ngol� szerelmetekbe! Rem�lem �lvezitek majd egym�s t�rsas�g�t m�g nyolcvan �vig, hogy azt�n r�j�jj, rosszul d�nt�tt�l!
Mi van? Ezzel meg mit akar? M�gis… hogy k�pzeli? Idi�ta balf�k… francba is m�r! Nyugi Lisa! Ne vesz�tsd el azt a cseppnyi t�relmedet is, ami megmaradt!
-Mi�rt d�nten�k rosszul?
-Lisa… - vett egy m�ly leveg�t, majd r�m n�zett – Albert nem hozz�d val�, m�gis mit hitt�l? Hogy majd � lesz �leted szerelme?
-Jaj, csak nem azt mondod, hogy te vagy az �n �letem szerelme Bill? – nevettem el magam m�r a gondolatra is
-Melyikk�nk cs�kol jobban?
-Mi… mi van? – alig akartam felocs�dni. Most j�l hallottam?
-� vagy �n? Ki cs�kol jobban?
-Te meg�r�lt�l! – r�h�gn�m kellett az eg�sz kis el�ad�son, amit lev�gtunk. �s a k�rd�s�n is. Mi az, hogy ki cs�kol jobban? Egy�rtelm�, hogy… - Nem mindegy az neked?
-Ohh, sz�val �n… - h�z�dott mosolyra a sz�ja. Na Lisa, most szedd �ssze magad!
-H�t nem! Nem te! – legjobb k�pess�geimet bevetve hazudtam bele a szem�be. Nem sz�lt semmit, m�g r�m sem n�zett… most akkor elhitettem vele?
Basszus Lisa! Hol marad a fogadalom, amit szilveszterkor megfogadt�l? Mi van azzal, hogy soha nem hazudsz senkinek? M�g v�szesetben sem!
-Albert… - �ltem le mell�, m�lyet s�hajtva – �… aranyos �s kedves!
-De hazudott neked! �s lej�rattad magad m�sok el�tt miatta!
-Tudom! De…
-De?
-Ok�… te jobban cs�kolsz! – adtam fel v�g�l. – Viszont, ha veled j�rn�k, mit kapn�k cser�be? Alberttel minden m�s!
-Ja, mert � a nagymen�, mi?
-L�tod ez a baj veled! Mindenkit len�zel! �s mogorva st�lusban sz�lsz hozz�m! Szerinted ezekre cs�bul el egy l�ny?
-Nem vagyok mogorva, sem faragatlan, de m�g arrog�nsnak sem nevezhetn�l! Veled vagyok egyed�l ilyen, erre m�g nem gondolt�l?
�sszezavarodtam… teljesen! Most m�gis mi t�rt�nik?
-Ja, hogy csak �n �rdemlem ki? Rohadt kedves t�led!
Legal�bb kiab�lni m�g tudok… ez j� jel!
Ott �lltunk egym�ssal szemben, nyitott ajt�n�l, � v�rz� orral, �n meg d�h�sen. Kiab�ltunk, egym�s fej�hez v�gtunk mindent, amit csak lehetett, a reakci� pedig ugyanaz volt. �jabb cs�nya szavak, �s a m�sikhoz nem ill� kifejez�sek sorozata.
Pillanatok m�lva Bill orra m�r nem v�rzett, magabiztosan osztottunk tov�bb egym�st, h�tha valamelyikk�nknek egyszer igaza lesz.
-Nem is szereted! Csak eteted �t! Fogadni mern�k, hogy azt sem tudod, mi az a szerelem!
-Mert te olyan nagy szak�rt� vagy benne? �s igenis szeretem!
-�s ha annyira szereted, mi�rt hagytad, hogy megcs�koljalak?
-Mert… - ok� �regem kifogt�l rajtam, most jobb?
-Mert?
-Csak, �s k�sz!
-Hagyd ott Albertet, �s… j�rj velem!
-Hogy… hogy mi? Most csak ugratsz?