A k�k v�zen pajkosan j�tszott a nap f�nye, visszat�kr�z�dve, mintha apr� kis gy�m�ntok �szn�nak a felsz�n�n. �lmodozva n�ztem, hogyan t�rik meg a v�z t�k�rsima tetej�n.
-Mi a baj?- puszilta meg a v�llamat
-Semmi, �lmos vagyok, azt hiszem, ink�bb �gyba b�jok!- b�multam tov�bb a vizet, mintha att�l minden jobb lenne. Nem akartam Albertre n�zni, megcs�kolni, hozz� �rni. Csak magam akartam lenni.
-Rendben, akkor elk�s�rlek!
Hajthatatlan volt, �s nem tudtam az ut�bbi napokban csak egy f�l percre is ler�zni magamr�l. Persze mi�rt is kellett volna, hiszen j�rtunk.
-Holnap este �n leszek a soros, �gyhogy nem tudok veled lenni, b�bi!
A keze a cs�p�mr�l cs�szott lentebb, ahogy mag�hoz h�zott menet k�zben.
-Nem baj, megleszek egyed�l!- morogtam, ahogy meg�llapodott a fenekemen a keze.
-Nem sz�vesen hagylak magadra! M�g Zyta az agyadra megy!- nevetett fel.
Ink�bb Zyta mint te! �szre sem vettem, �s egyre elt�k�ltebben akartam ker�lni Albertet. Hiszen annyira j�ban voltunk az elej�n! Mi lett most m�gis m�s?
Meg�lltunk a veranda el�tt, valamit m�g mondani akart, helyette csak k�zelebb hajolt �s cs�kra nyitotta a sz�j�t. Gyorsabb voltam, egy puszit nyomtam az arca bal r�sz�re, elhadartam egy j� �jszak�t �s m�r csap�dott is az ajt� m�g�ttem.
Bent sem volt �rdekfesz�t�bb a helyzet. Hallgathattam Zyta hatalmas, �lmodoz� de ink�bb szerelmes s�hajait. Zuhanyz�s k�zben elk�pzeltem, ahogy kil�pek egy sz�l k�nt�sben, r�rivallok, hogy ink�bb �lljon a sr�c el� �s mondja el neki, ne engem ideges�tsen, azt�n hirtelen betoppanna Bill, megl�tna vizesen, majdnem puc�ran, r�m vetn� mag�t, �r�letesen cs�kolni kezd, az ajkaimat harapja, a nyakamat sz�vja, a keze elindulna f�lfele…
-��! A fen�be!- sik�tottam, �s sikeresen elcs�sztam a kabinban. A hideg v�z h�zott vissza a val�s�gba, ami szinte m�r fagyos volt. Amilyen hamar csak lehetett elz�rtam, megv�dve magam a tov�bbi, sz� szerinti jeges zuhanyt�l.
Ut�ltam abban a pillanatban az eg�sz vil�got. Mindenkit, �s mindent. Hangosan v�gtam ki a f�rd� ajtaj�t, hal�lra r�m�tve ezzel Zyt�t.
-J�l vagy?- k�rdezte halkan, egy �jabb k�nyv fel� hajolva
-Nem! Elfogyott a meleg v�z! M�gis meddig zuhanyozt�l?- emeltem fel a hangom, az �gyam fel� haladva.
-Lisa! Te tusolt�l m�r vagy egy �r�ja! M�r majdnem azt hittem belefulladt�l!
-H�t nem fulladtam bele, j�?- kiab�ltam, �sszekaptam a ruh�imat, majd �jra berontottam a f�rd�be, mag�ra hagyva a megszeppent Zyta-t. Nem, � nem tehet err�l Lisa! �llj le! K�rj t�le bocs�natot!
-H�t azt m�r nem!- dobtam a k�zmos�ba a magamr�l lecsavart t�r�lk�z�t d�h�sen, szinte fujtattam az inger�lts�gt�l. Akkor �reztem el�sz�r, hogy teljesen elegem van, �s abban a pillanatban kapott el az addig nem is ismert honv�gy. A sz�vemet facsarta �ssze, ha any�ra gondoltam, vagy a h�zunkra. �s az ideg kapott el, ha Billre, vagy Albertre gondoltam.
Lassan kibotork�ltam a f�rd�b�l, m�r fel�lt�zve.
-Zyta…- kapartam meg a torkomat, majd nagy nehezen r�n�ztem –Az im�nti kis jelenetemet nem gondoltam komolyan csak…
-�, semmi baj!- szak�tott k�zbe. Tal�n a szerelemnek k�sz�nhet�en most semmi sem zavarta.
-Tudom, hogy probl�m�itok vannak Alberttel, �s a miatt vagy ilyen!- mosolygott tov�bb. Probl�m�k? Alberttel? Mi a franc?
-Honnan… honnan tudod?- n�ztem r� k�tkedve. Elt�k�ltem, hogy elj�tszom, t�nyleg probl�m�ink vannak, h�tha vezet valahova a sz�nj�t�kom.
-�, jaj! Ezt nem kellett volna! Vegy�k �gy, mintha nem is mondtam volna semmit!
-Ne, Zyta! Ne vegy�k �gy! �n szeretn�m…megoldani a probl�m�inkat Alberttel, �s szerettem volna kik�rni a te v�lem�nyedet is ezzel kapcsolatban!
A s�r�s-r�v�s hatott, Zyta megt�rt, fel�lt, eldobta az �gy m�sik v�g�be a k�nyv�t, majd belekezdett.
-H�t…igaz�b�l Albert mondta, hogy nem szokt�l vele rendesen sm�rolni, mert hogy szerinte f�lsz, hogy rosszul cs�kolsz…
-Rosszul…rosszul cs�kolok?- k�rdeztem vissza sziszegve, a v�r pedig szinte felsz�llt a fejembe –Ezt � mondta? Albert?
-Igen, meg hogy att�l, mert m�g kezd� vagy, � tudna vezetni t�ged, �s megtan�thatna t�ged j�l cs�kolni!
-J�l cs�kolni? Sz�val szerinte �n rosszul sm�rolok?
-Jaj, tudtam, hogy nem k�ne elmondanom!