A kopott b�rcsizma, a szakadt farmer, �s a flanel ing vegyes egyvelege visszatasz�t� �lm�nyt ny�jtott. Len�ztem a korhadt fal�pcs�re, �s gondoltam elkezdek hisztizni, vagy megmondom, hogy nem vagyok j�l, �s tal�ljon ennek a sr�cnak a tov�bbi k�t h�napra m�s p�rt ehhez a munk�hoz.
Fogcsikorgatva vettem �t a kulcsot �s vettem tudom�sul: ezt m�r nem fogom t�l�lni. Nem is tehetek m�r semmit ellene, el kell fogadnom a helyzetet, �s pozit�van hozz��llni.
N�m�n s�t�ltunk egym�s mellett a kunyh� fel�, �n a kulcsot szorongattam, � meg zsebre v�gott k�zzel b�multa az eget. Hozz� akartam sz�lni, de nem tudtam mit mondani. A d�h feltehet�leg fel�lkerekedett a k�v�ncsis�gomon, �s egy pillanat alatt forrni kezdett bennem, ideges lettem, �s legsz�vesebben felpofoztam volna.
M�g soha nem hatott r�m �gy egy fi� sem. K�tf�le �rzelmet keltett fel bennem. Mindenn�l jobban ut�ltam �s szerettem volna elmondani neki valami fontosat.
M�ly hallgat�st fogadhatott meg, �s m�g seg�teni sem akart, mikor alig b�rtam kinyitni az ajt�t.
-�, igaz�n k�sz, hogy ilyen seg�t�k�sz vagy! L�tom szereted l�tni, hogyan szenved embert�rsad!- rivalltam r�, el�nt�tt az ideg, �s m�r majdnem kiosztottam mikor halkan, igaz morogva bocs�natot k�rt.
-Nem kezdhetn�nk �jra?
-�jra? Sz�val menj�nk ki �s nyissam ki �jra az ajt�t?
-Nem �gy �rtem!- forgatta a szemeit �s �reztem, hogy nem sok�ig b�rja tov�bb, �s hamarosan feladja az idege.
-H�t akkor?
-K�rj te is bocs�natot, az�rt amit az els� nap mondt�l, �s akkor kvittek lesz�nk!
-Te…te most megbolondult�l?- r�h�gtem fel.
-Nem, k�rj bocs�natot, �s tal�n tov�bb is l�phetn�nk!
-�n ugyan nem k�rek bocs�natot! Nincs mi�rt bocs�natot k�rnem!- makacskodtam tov�bb, �s �reztem, hogy ez megint nem lesz egy sima, t�lv�szelhet� este.
-Akkor nekem sincs mi�rt bocs�natot k�rnem! Sz�lj, ha majd a finny�s seggedet felt�rte a sz�k, �n addig is alszok!- mondta, nem, szinte sziszegte a fogai k�zt, az egyszem�lyes �gyhoz l�pett, lefek�dt �s m�r azt sem hallotta, meg hogy idegbetegen sz�r�m r� az �tkokat, cs�ny�n besz�lek, �s beler�gok az �gyba – ami nem kicsit f�jt a l�bujjaimnak.
Halkan szuszogott jelezve, hogy m�r egy �gy� sem lenne k�pes fel�bresztenie.
-Kir�ly… nagyszer�! Aludj csak! Mit sz�m�t hogy nem is az�rt vagy itt! Egy szemernyit sem �rdekel a fejed! M�r sajn�lom, hogy veled osztottak be! � basszus… b�rcsak elh�zn�nk m�r innen!
Fel-al� j�rk�ltam, egy pillanatra sem tudtam le�lni, odakint egyre csak s�t�tedett, n�ha egy-k�t kamasz m�g a naplement�t�l b�dultan mosolyogtak, nevettek, majd mindenki elt�nt.
F�l �ra m�lva m�r csapkodott az es�, az ajt� alatt besz�k�tt a hideg, �s kezdtem f�zni. A f�t�st be sem kapcsolt�k, hagyt�k, hogy megfagyjunk.
-Kellj fel! Gyer�nk m�r!- b�kd�stem meg a v�ll�n�l, mire morcosan r�m n�zett �sszesz�k�lt szemekkel.
-Mi az?
-Az van, hogy kint zuhog az es�, hideg van, f�zok! �n vissza akarok menni a szob�mba!- az id� odakint rajtam is eluralkodott, rossz kedvem lett, rossz el��rzetem, �s m�r majdnem a s�r�s ker�lgetett.
-Csak nem f�lsz?- mosolyodott el kaj�nul, fel�lt, �sszeborzolta a haj�t, �s musz�j voltam megjegyezni magamban, hogy nem is olyan rossz k�ls�r�l ez a sr�c.
-Nem f�lek, de nem akarok itt maradni!- kezdtem egyre bep�nikolni, nehezen kaptam leveg�t, �s sz�d�ltem is.
-J�l van nyugi! Minden rendben? Nem akarsz ink�bb pihenni egy kicsit?- arr�bb �lt, hellyel k�n�lt, �s minden pillant�somat f�rk�szte.
-K�szi…t�nyleg…
-Te klausztrof�bi�s vagy igaz?
-Nem, csak nem b�rom az ilyen id�t… mindig eszembe juttatja ap…
Lisa! Gondolkozz, miel�tt dum�lsz! Most majdnem kimondtad! Legy�l m�r egy kicsit �sszeszedettebb!
-Kit juttat eszedbe? Apuk�dat?