Halvány fintor terült el az arcán. Tisztán láttam.
-Nekem sem felüdülés veled lenni, ne csak magad sajnáld!- mordultam rá, hátradőltem az ágyon, és próbáltam pozitívan hozzáállni a dolgokhoz.
-Most ugye nem aludni akarsz?
-Nem, csak úgy döntöttem, hogy többet nem leszek hozzád…- kerestem a szavakat, de a szókincsem abban a pillanatban mély sötétségbe burkolózott.
-Bunkó?- tapintott rá nyíltan
-Nem ezt akartam mondani, de igen!
-Ó, és minek köszönhetem a drámai megváltozást?
-Hát… igazából nem magadnak köszönheted, hanem egy másik fiúnak…- nyújtózkodtam el fülig érő mosollyal.
-Jaj csak nem Felix-re gondolsz?- nevetett fel harsányan miközben leült a velem szembeni székre. A probléma csupán az volt, hogy a fiú nevét nem tudtam, így lehet egyre gondoltunk, de lehet hogy teljesen másra.
-Nem rá értem…- vontam meg a vállam lazán.
Behunytam a szeme és újra leforgattam magam előtt a tegnapi sétánkat, ahogy a tökéletes csendben egymás mellett andalogtunk, majd az ujjai az én ujjaim köré fonódtak.
-Mondhatok valamit?- törte meg az ábrándozásomat Bill rekedtes hangon. Éreztem a leheletét a nyakamon. Bizsergetett és valami földöntúli érzés fogott el.
-Mit?
-Nyisd ki a szemed és elmondom!- suttogta a fülembe.
Megtettem, amit kért. Ahogy kinyitottam a szemeimet döbbentem láttam, hogy alig pár centi választja el az orrát az enyémtől. Szinte biztos voltam benne, hogy ő is tisztán hallja a szívem heves dobogását.
-Mit akartál kérdezni?- nyeltem nagyot
-Csak hogy… megcsókolhatlak-e?- már kérdezni sem kellett. Ahogy a kérdés végére jutott az ajkai az enyémre tapadtak.
Utáltam csókolózni, más srácok nyelvét a számban tudni, és magát az egészet. Megrémültem, ahogy a nyelve ostromolni kezdte a fogaimat, hogy nyíljanak ki. A keze becsúszott a pólóm alá, világkörüli útra indulva.
Megadtam magam. A nyelve bejutott a számban, és evezőlapátként csapongott ide-oda, ráharapott az én nyelvemre, és összenyálazta az államat.
A keze érdes volt, és a bőröm minden négyzetcentimétere ellenkezett az érintésétől.
-Ááá elééég!- sikítottam.
Ziháltam, izzadtam, és a jó öreg plüssmacimat szorongattam. Ennél rosszabb álmom még soha életemben nem volt.