A nap kac�ran j�tszadozott a k�kl� �gen, a v�z hull�mokban t�rt el�re. Kocsisorok gy�r�je pr�b�lt min�l hamarabb el�re�rni.
-Nem akarok itt maradni!
-Azt hiszem ezt m�r egyszer megbesz�lt�k!- anya tiltakoz�st nem t�r�en pakolta ki a b�r�ndjeimet a csomagtart�b�l. Keresztbe tettem a kezem, elh�ztam a sz�mat, �s gondosan �polgatott tervemet �jra el�vettem.
-�s aj�nlom, hogy ne pr�b�lj ell�gni! P�nzt keresel ezzel, ne feledd!
-M�r hogy is felejthetn�m el!- morogtam g�nyosan.
A gyerekzsivaj elnyomta a madarak vid�m csicserg�s�t �s az �n hisztimet is. Hi�ba minden tr�kk, fort�ly, ak�r m�g vakb�lgyullad�st is sz�nlelhettem volna, anya nem t�g�tott az �tlete mellett.
-Kicsim mennem kell. J� legy�l, ne legy�l t�l hisztis, �s ne igy�l, ne cigizz, legal�bbis ne tudjam meg! Na gyere ide!- h�zott mag�hoz puszit nyomva a homlokomra azt�n a fejem b�bj�ra.
Legsz�vesebben eltoltam volna magamt�l, helyette csak fic�nkoltam �s ny�vogtam, hogy nem kellenek ezek a sz�gyenletes �s gyerekes puszik.
-Szeretlek kicsim!- n�zett r�m b�nb�n�an
-Ha szeretn�l, nem hagyn�l itt!- vetettem oda r� sem n�zve
-M�g megh�l�lod te kis pimasz k�ly�k!- cs�pett bele a karomba, �jabb puszikat nyomott az arcomra azt�n egyszer�en besz�llt a kocsiba �s elhajtott.
Hihetetlen. Nem, ez k�ptelens�g.
-Az any�m itt hagyott! H�t ez nem igaz! Basszus…- er�tlen�l dobtam le magam az egyik hatalmas b�r�nd�mre. K�t kezembe temettem a fejem, �s azt k�v�ntam b�rcsak ez egy rossz �lom lenne, ami soha nem fog val�ra v�lni.
-Lisa! Lisaaa! �risten Lisaaa!- Zyta egyre �lesed� sik�t�s�ra t�rtem vissza �jra a f�ldre a mereng�semb�l
-� jaj ne…- ny�gtem halkan, mik�zben mosolyt er�ltettem az arcomra.
-Anya ledobott itt, mint egy f�l�sleges csomagot, de l�tom, hogy a ti�d sem tett m�sk�pp! Annyira hihetetlen, nem? M�gis hogy k�pzelik? V�g�l is nek�nk is vannak jogaink!
Igen, a ti�d pedig az, hogy befogd de gyorsan. Egyre kev�sb� tudtam leplezni nem tetsz�semet Zyta ottl�te miatt.
-J�l vagy? �gy, smink n�lk�l nagyon fur�n n�zel ki…- t�prengett, ahogy az arcomat f�rk�szte.
-J�l vagyok, k�sz
-Ugyan nincs mit! Hiszen a legjobb bar�tn�k vagyunk!- Zyta mer�sz kijelent�s�n k�tr�t g�rnyedve, a hasamat fogva akartam r�h�gni.
Megr�ztam a fejem, fel�lltam, �sszeszedtem az utaz�t�sk�imat, �s magam ut�n gur�tva indultam el.
-Most…most hova m�sz?- ki�ltott ut�nam Zyta, v�laszt viszont m�r nem kapott.
Egy fah�zra hatalmas bet�kkel volt r��rva „bejelentkez�s”. A h�z el�tt h�rom m�teres sor �llt, er�t vettem magamon, �s �n is be�lltam. Zyta lassan be�rt �s m�g�m �llva sz�sz�ty�rkodott tov�bb.
-Gondolod, hogy valaha is sorra ker�l�nk?- n�zett r�m bamb�n. Megr�ntottam a v�llam, �s k�rben�ztem. Rem�nykedve hunyor�tottam a szemembe s�t� nap miatt, hogy h�tha v�gre egy aranyos fi�t is megl�tok. De semmi. Viszont a mellett�nk �ll� k�t fi� �s az anyjuk jelenete meghatott. Megv�rtam, m�g az anyjuk elt�ni, �s csak ketten maradnak.
-�, hogy ez milyen sz�p! Anyuci pici fiai, a kis szoknya al� b�j�sok!
-Tess�k?- fordult fel�m az egyik. Hanyagul megvontam a v�llam �s l�ptem egyet tov�bb a sorban.
-Bocs, elmondan�d m�g egyszer?- sz�lt hozz�m m�g hangosabban
-Nem vagyok s�ket te balf�k!- n�ztem r� mogorv�n, majd �jra el�re
-Most m�gis mi bajod van?- l�pett k�zelebb �s maga fel� ford�tott